A Microsoft és a Firefox jelenség

Ha visszatekintünk az 1998 elötti évekre, az Internet a virágkorát élte. A webes technológiák soha látott fejlődésen mentek keresztül, virágzott az egész iparág. Ezen időszaknak legnépszerűbb böngészője pedig a Netscape Navigator-a volt, a világ böngészői közt kivívott 72%-os részesedéssel, szemben a Microsoft Internet Explorer 3-asának 18%-os részesedésével. Mindez azonban rövidesen gyökeresen megváltozott az 1997-es év végén, az 1998-as év elején.

A Microsoft ugyanis egyszerre két dologgal rukkol elő: egyrészt az Internet Explorer 4-es verziójával, amely mind szolgáltatásaiban, minőségében valamint sebességében felülmúlta a Netscape akkori böngészőjét, valamint nem utolsósorban egy olyan tervvel, amely később az ellene indított antitröszt per alapját is képezte. A Windows 98 megjelenésével ugyanis az Internet Explorer 4 immár jóformán eltávolíthatatlanul járt minden Windows alapú géphez – a terv szerint ezzel az operációs rendszerek piacán elfoglalt vezető pozíciót használva ki nyerő pozícióba juttatva a cég Explorer böngészőjét, ezzel egyidőben pedig lehetetlen helyzetbe kényszerítve a konkurencia programjait. Ez olyannyira jól sikerült, hogy a később AOL felvásárolta Netscape saját böngészőjének piaci részesedése sosem látott mélységekbe zuhant – ma pedig (közismert tény) a világon használt böngészők több mint 94%-át a Microsoft Internet Explorer teszi ki.

Ez év júliusában azonban váratlan dolog történt. Ha a változás nem is tűnik annak, az elmúlt évek kizárólagos egyeduralmát figyelembe véve azonban mindenképpen számottevő eseményről beszélhetünk, amely megrengetheti az Internet eddig úgy tünt kialakult, és tétlenségbe dermedt világát. A Microsoft részesedése ugyanis a böngészők piacán rövid idő alatt egy teljes százalékot esett. Még akkor is, ha ezzel csupán 95,73%-ról 94,73%-ra esett is vissza, a Netscape felett aratott győzelmet követő időkben ez az első alkalom, hogy ilyesmi megtörténik. Szakértők szerint pedig a trend, még ha csak fokozatosan is, de egyre erősödik.

Mi áll vajon a jelenség mögött?

Számos folyamat, és külön-külön egyikük sem eredményezne drámai változásokat. Összességükben azonban könnyen bizonyulhatnak a közeljövő figyelemreméltó párharca előszelének, amely gyökeresen felforgathatja majd az Internet eddigi világát.

Az Internet Explorer egyetlen komolynak tekinthető, még 1999-ben végrehajtott megújulásától eltekintve ugyanis a böngésző fejlesztése mára gyakorlatilag leállt. Ha nem is adhatunk egyértelmű választ arra, hogy a minduntalan innovációt hangoztató Microsoft miért fejezte be programjának korábban látványos ütemű fejlesztését, és hagyta magára a piacvezető pozícióba került terméket immár több mint három éve, a következményeket mindannyian világosan láthatjuk: a korábban a böngésző-technológia csúcsát képviselő alkalmazás mára ugyanis alaposan elmarad vetélytársai mögött.

Ezt csak tetézi az, hogy az elmúlt év folyamán sorozatosan jelentek meg a böngésző jól dokumentált, és a médiumok révén széles körben ismertté váló biztonsági problémái. Mára Explorert használni gyakorlatilag egyet jelent annak kockázatával, hogy a folyamatosan megjelenő javítások dacára gépünk nyitott marad a vírusok és az esetleges támadások előtt. A felhasználók életét felugró reklámok, a böngészőt eltérítő oldalak, kémszoftverek és vírusok tömegei keserítik. Ez pedig – főként az utóbbi időben –  ahhoz vezetett, hogy a felhasználók bizony hol a cikkek, hol baráti, vagy a munkahelyi adminisztrátor tanácsára átváltanak valamely alternatív böngészőre – többségében pedig a Mozilla Firefox kódnevű böngészőjére, amely az új megoldások mellett automatikusan átveszi az Explorer kedvencek listáját és egyéb fontos beállításokat is, maximálisan megkönnyítve az átállást.

Az Explorert jegyző Microsoft számára a lehető legrosszabb forgatókönyvként ugyanis a fentiekkel gyakorlatilag egybeesett a piacvezető böngésző vetélytársainak megerősödése és felnőttkorba lépése. Az alternatív böngészők felhasználói számára az életüket eddig megkeserítő rémálom már a múlté. Ezen felül az alternatív böngészők gyakorlatilag nem folytatnak agresszív versenyt egymással: mindannyian a nyílt szabványok felé fordultak, és egységesen fellépve próbálják azokat támogatni a Microsoft ezzel éppen ellentétes gyakorlatával szemben. Ráadásul (talán az egy Operát leszámítva) az Internet Explorer piacvezető pozícióját veszélyeztető megoldások egyikét sem a pénz motiválja: egész egyszerűen csak jobb böngészőket szeretnének.

A nyílt megoldások mellett pedig felsorakozik a Microsoft minden lehetséges riválisa: az Apple vezérigazgatója, Steve Jobs a cég Safari böngészője 2.0 változatának bemutatásakor nem az Apple által egyedül kifejlesztett új képességekre helyezte a hangsúlyt, hanem a nyílt szabványok támogatására, amelyet a böngésző-közösség többi tagjával együtt közösen fejlesztenek. A Mozilla és a többiek mind egyenlőként vehetnek részt a szabványok megalkotásában.

A cél megvalósítása érdekében megszületett egy független csoport is idén júniusban: a Web Hypertext Application Technology Working Group (WhatWG). Célja, hogy mindenki bekapcsolódhasson a fejlődés folyamatába – és e munkacsoportnak (leszámítva a Microsoftot) tagja mindenki aki számít. A létrehozott szabványokat publikálják, így mindenki egyformán támogathatja azokat.

Mit hoz a jövő?

Természetesen mindezt a Microsoft sem nézheti ölbe tett kézzel. Megreformálták az Internet Explorer fejlesztői csapatát, és megtesznek mindent annak kiderítésére, mit csináltak rosszul. Létrehoztak egy weboldalt is, ahol a felhasználók javaslatokat tehetnek a böngésző képességeinek javítása érdekében. Ezek a felmérések azonban többnyire olyan problémák listákit eredményezik, amelyekre már csaknem két éve vannak jelen megoldások a rivális böngészőkben: a felugró hirdetések blokkolása, címkés böngészés (tabbed browsing), az elfogadott W3C szabványoknak való megfelelés, stb. Tovább nehezíti az Explorer helyzetét, hogy a Microsoft a böngésző új verziójának megjelenését szeretné a Windows következő verziójához igazítani, erre azonban előreláthatóan 2006-ig még várnunk kell.

Végezetül pedig az Internet fejlődése is új irányt tűnik venni. Mi lesz majd akkor, ha a jövőben a programjainkat webes alkalmazások váltják fel, és adatainkat is távoli szervereken tároljuk majd? Mielőtt mint képtelenséget elvetnénk ezt a lehetőséget, jó, ha tudjuk, hogy a technológia részben már meg is valósult: gondoljunk csak a Google cég Gmail-jára, ahol gyakorlatilag végtelen tárolóhelyhez, rendszeres mentések által garantált biztonsághoz jutnak a felhasználók – mindezt a saját gépükön kívül. Mi lesz akkor, ha az operációs rendszert a jövőben felváltja a böngésző, a számítógép tárolóegységeit pedig egy távoli, közös szerver? Az operációs rendszer szerepe gyakorlatilag jelentéktelenné válik, a Microsoft számára fő bevételi forrást jelentő számítástechnikai ágak talán egyszerűen megszűnnek létezni majd.

A válasz erre a lassan aktuálissá váló kérdésre szintén a Longhorn-ban, a Windows következő verziójában várható. A Microsoft már bejelentette, ha még be nem is mutatta az Avalon kódnevű technológiát webes alkalmazások készítésére – a nyílt szabványok és a Microsoft saját rendszereinek csatája az Internet ezen új, még meghódítatlan területén pedig az elkövetkező néhány év alighanem egyik legérdekfeszítőbb összecsapásának ígérkezik.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *