A valóság vevőjén

4-16.jpg

Az forradalom lesz majd, ha felgyorsul az idő
Nem takargatom, ott téged vesznek elő
És gyorsan haltok, meg gyorsan is születtek
Pedig bújnotok illene, de futtatnak, siettek
Vészből a nem biztos régi meleg honba
A szomszéd is megjelent, lő a homlokodba

Szapora humora, didergő rokona
Tartja tenyerében, dobogó szívében
Forr a dala, hangja, tömeget vonz, hagyja
Sodródni a testét, a reggelből az esték
Építenek termet, írnak történelmet
Zsibongók hadának érmet ítélhetnek

A győzelem országa büszke lesz majd rájuk
A tarkón lőtt ellent meg nem hagyják, hibájuk
Macskakő síremlék és kovácsolt vas tüskék
Festik a pillanat érdes-nedves testét
Kóbor ebek rágják és cibálva zabálják
Az éjjel mozgó széllel, szaggal megkínálják

És özönlik a csorda, hátakon taposva
Vicsorgó pofáját cafatokba nyomva
Megrázza, fröcsköli, állatként a szélbe
Nem fázik, nem érzi, nem is fordul félre
Látni is akarja, érezni a bőrén
A félelmet, a halált, a valóság vevőjén