Páramentesítés, vagy szellőztetés?

Vannak időszakok, mikor mindenki párásít, azaz a párásító készülékeknek van szezonja és vannak a mostanihoz hasonlóak mikor is a párátlanítás a népi tevékenység.

Ezek az időszakok, illetve körülmények akár hisszük, akár nem, szorosan összefüggnek az őket kiváltó okokkal, azaz a párátlan levegőt az olaj, illetve gáztüzelésre való átállás, míg a párás levegőt a szigetelések jelentős javítása előzte meg. Ez utóbbit még az elmúlt évek csapadékdömpingje is megtámogatta, úgyhogy népi sporttá vált kis hazánkban a penész és a pára elleni küzdelem. A mi esetünkben is az utóbbi okán nedvesedik az alagsor ahol sajnos a folyamatos szellőztetés – mely részben a föld alatt lévő helyiség esetében nyáron amúgy sem ajánlatos a meleg levegő és a hideg falak, illetve padló kölcsönhatása miatt – nem vezetett eredményre. A padló és a falak folyamatosan nedvesek, ezáltal a levegő is. Ez a kinti kánikulához képest érzetre igen kellemes klímát eredményezett a lenti területeken illetve a belső folyosón, de ez csak az érem egyik oldala.

Hogy elinduljunk valamilyen irányba, vettem egy egyszerű páratartalom mérővel kombinált hőmérőt (Hama TH-200 időjárás állomás) melyet beüzemelve – tudomásul véve, hogy kb. 1 fokkal magasabb hőmérsékletet mér mint a lakás többi hőmérője – és a helyiségekben fél órára magára hagyva jöttek az eredmények. Szellőztetéskor, illetve közvetlenül utána 55% körüli volt a relatív páratartalom (*), míg néhány perccel a huzat megszüntetése után már 75% és fél órával utána 90% fölötti. Ez a mért érték kiváló lenne gombatermesztésre – bár a 20 fok körüli hőmérsékletet ehhez jelenősen csökkenteni kellene még – de minden másra alkalmatlanná teszi ezeket a helyiségeket. Sajnos ez a környezet a gombák kevésbé barátságos fajtájához tartozó penészeknek is jó életteret jelent, ezért mindenképpen lépni kellett valamit. A folyamatos, illetve szakaszos, passzív szellőztetés mellett próbálkoztunk Ceresit tablettás szerkezettel, de azon túl, hogy igen drága mulatság, lényegében semmilyen eredményt nem hozott.

Az aktuális célfüggvény – most eltekintve az állapot okaitól – egyszerű; csökkentsük a belső páratartalmat valami aktív eszközzel, mivel a passzív, szellőztetéses módszer csődöt mondott. Ilyen aktív megoldás lehet egy komplett aktív szellőztető rendszer, vagy az elektromos áramból és a levegő páratartalmából vizet előállító szerkezet, azaz a páramentesítő gép. Ez utóbbi – legalábbis a bekerülési költséget tekintve – nagyságrenddel olcsóbbnak tűnik első körben, így körülnéztem a témában és egy régebbi blog-bejegyzésben (érdemes a megjegyzéseket is elolvasni) találtam a Fagor DH-22 (DH-16) gép leírására. Ebben az írásban dicséretet kap a masina, illetve a borító anyagának minőségére és a gyári-hibás rezonálás megszüntetésére vonatkozóan is vannak benne értékes megjegyzések. Fontos információ volt benne számomra, hogy áramszünet, áramkimaradás esetén a gép nem indul újra, mely nem egyedi funkció, a DESA gépek is hasonlóan működnek. Hasonló paraméterekkel rendelkezik az Aldi akciós kosárába időnként bekerülő EUMIG DH-320a típusú (valójában teljesen névtelen készülék, bár ettől függetlenül lehet jó kínai szerkezet benne), illetve a Midea MDF-20DEN3 típusú terméke is. Hiába volt a legolcsóbb (40e Ft), “aldis” szerkezet gyorsan kiesett a versenyből, mert nem volt bizodalmam egy olyan termékben aminek igen kicsi az irodalma. Maradt a nagyobbik Fagor (64e Ft) és a Midea (62e Ft), melyek közül végül az utóbbi nyert, három okból; a Midea klímagyártó cég (márpedig ezek a gépek is egyfajta klímák), áramszünet esetén újraindul és nem utolsó sorban olcsóbb volt. Méghozzá jelentősen, ugyanis a midea.hu ajánlott fogyasztói árához képest több kereskedő is 50e Ft alatti áron adja.

Az itt zümmögő példány a Minker-től jött, méghozzá a megrendeléstől számított 24 órán belül. Ez a bajai cég igen komolyan veszi a munkáját, teljesen elégedett vagyok az ügyintézési móddal, illetve a kérdéseimre adott gyors és pontos válaszokkal is. Látszik, hogy a csapatukban van egy szívvel lélekkel dolgozó IT-s szaki is, mert szinte uralják a találati listákat, sőt még Facebook oldaluk is van – valahogy így kell ezt csinálni 2011-ben.

Nos, a masináról annyit, hogy igen masszív, első ránézésre szépen és pontosan összerakott gép. Nem rezonál, a kezelő felülete egyszerű mint faék, megnyomod a gombot és működik, óránként kb. 200 köbméter levegőt képes áthúzni magán. A digitális felületen 5 százalékos lépésekben állítható be a kívánt páratartalom, ha azt eléri kikapcsol, majd ha a páratartalom újra felszökik, automatikusan bekapcsol. Működés közben egy hétszegmenses kijelzőn folyamatosan jelzi az aktuális relatív páratartalom értékét. Mivel a gép elég kis méretű (34x48x23 cm), mindössze 3 literes víztárolója van, melyen egy kívülről jól látható, úszó piros golyó jelzi a telítettséget. Ha megtelik a tartály, a működés leáll. A gép hátulján található a folyadék-elvezető nyílás, melyből – egy gumicsövet bedugva – közvetlenül lefolyóba, vagy nagyobb tárolóba ereszthető a víz. Ezáltal a 3 literes tartály okozta limit könnyen áthágható. Működés közben a Mideát halknak semmiképpen nem mondhatnám, bár alacsonyabb ventilátor sebességre kapcsolva ez a lég-zaj csökkenthető. Nálunk a legalsó szinten muzsikál, több ajtó választ el tőle úgyhogy ez nem volt szempont, de a hálószobába, nappaliba inkább valami kisebb teljesítményűt javasolnék. Meg kell érteni, hogy a levegőt be kell szívnia, hogy kondenzálhasson (1.7MPa/0.7MPa), majd a párátlan levegőt ki is kell fújnia – ennek hangja van, tehát a nagyobb teljesítmény nagyobb zajjal jár. Senkit ne vezessen félre a midea-hu-n olvasható 28dB zajszint, ennek simán tudja a dupláját is.

A gép maximális teljesítménye a dokumentáció szerint 450 Watt, ez 24 órás üzemben hozzávetőlegesen 11 kW fogyasztást jelent, ami mai (2011. szeptember) áron számolva bruttó 710 Ft. (Ez havi szinten, folyamatos működés esetén már akár 21.000 Ft növekedés lehet a számla végösszegében! Ezt a rémisztő, valószínűleg a valódi összegnél – általában a valódi fogyasztás 10-15%-al kevesebb szokott lenni mint a megadott maximális érték – jelentősen magasabb számot csak azért írtam le, mert ezzel is kalkulálni kell…) Ez a felvett energia egy részben hővé alakul, azaz a téli fűtési szezonban akár jól is jöhet az a 2-3 fokos plusz, ami a beszívott és kifújt levegő közötti különbségen keletkezik – nyáron persze ez nem túl szerencsés. Jó esetben – teljesítménytől és levegőmennyiségtől függően – a gép néhány teljes üzemű nap alatt képes kivonni a levegőből azt a páramennyiséget, ami után már nem lesz szüksége folyamatos működésre. Ebben úgy tudunk neki segíteni, hogy a helyiségbe nem engedünk be kinti – páradús – levegőt, azaz nem szellőztetünk míg el nem érjük a kívánt páratartalom értéket.

Hogy nálunk mire képes ez az aktív technológia, 1-2 hónap múlva kiderül – ha nem fejeltem el, időnként majd frissítem a post-ot az eredményekkel… Egyelőre annyi, hogy az első 24 órában nagyjából 8 liter vizet gyűjtött össze a masina, mindezt 20 fok körüli hőmérsékleten, 90% páratartalomtól indulva. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a készülékeknél megadott értékekhez (esetünkben a 20L/nap) tartozik egy a vásárló által figyelmen kívül hagyott számpár, ami általában 30 Celsius fok és 90% relatív páratartalom. Tehát a döntés előtt érdemes azt is figyelembe venni, hogy várhatóan milyen hőmérsékletű helységben fogjuk üzemeltetni a gépet, majd annak alapján leosztani a vízhozamot. Sok helyen olvastam, hogy az emberek meglepődnek a sok víz láttán, amit ezek a szerkezetek összegyűjtenek, pedig nem kéne. Egy ember átlagosan 3 liter vízpárát termel egy nap, azaz a tárolóban látott víz nem is olyan sok. A fenti 8 litert egy három fős család könnyedén összehozza, kilégzéssel és izzadással. Ugyanezt a 8 liter fölösleget fél órás intenzív szellőztetéssel ki lehet zavarni a helyiségből. Mindezt – megfelelő időjárás esetén – tehetjük a 10 KW áramfogyasztás helyett, ami literenként 1.3 KW, azaz közel 60 Forintba kerül. Mintha csak olcsó, ihatatlan ásványvizet vettünk volna egy jó hangos automatából.

Az első napok tapasztalata az, hogy egy ilyen páramentesítő masina és egy szeles szellőztetés hatékonysága között hihetetlen különbségek vannak. Ha szépen mozog a levegő, akkor egy 20 perces szellőztetés képes a fenti 90%-os páratartalomból 65%-ot csinálni úgy, hogy a levegő hőmérséklete szinte semmi nem változik. Erre a mi esetünkben a gépnek elképzelhetetlenül sok időre lenne szükséges, az áramfogyasztásról nem is beszélve – ráadásul a fűtése miatt a relatív páratartalom mért értéke is csökkenhet.

Jelenleg annak a lehetőségét vizsgálgatom, hogy miként tudnék egy több ventilátorból álló szellőztető rendszert összehozni az adott helyiségekben. A 15-20W-os elszívó ventilátorokból elég lenne 3 darab fixen beszerelve, ezek óránként 100 köbméter levegőt tudnak megmozgatni. Ez azt jelenti hogy naponta többször teljes levegőcsere lenne folyamatos üzemben, a páramentesítő gép teljesítményének tizedéből. A ventilátorok méretezésénél a helyiség térfogatának és az elvárt, óránkénti légcserék számának a szorzata alapján kiszámított értékből lehet kiindulni (köbméter/óra). A légcserék száma függhet a helyiség pára-állapotától, konyhánál az a szám 6 körül szokott lenni.

Esetemben a hibrid megoldás is cél, hiszen lesz olyan időjárásból adódó körülmény, mikor a légbeszívásos rendszer nem működtethető (pl. nagy hideg, párás idő).


* A levegő páratartalma: A g/m3-ben kifejezett páratartalmat nevezzük a levegő abszolút páratartalmának. A légkör tulajdonságainak szempontjából azonban az is fontos információ, hogy mennyire van vízzel telítve a levegő, mennyi párát tud még felvenni. A páratartalmat megadhatjuk az adott hőmérsékleten maximális páratartalom százalékában is. Ezt nevezzük relatív páratartalomnak. Relatív páratartalom = abszolút páratartalom / maximális páratartalom * 100


Frissítés: Mivel a ventilátoros szellőztetés elég hatékonynak bizonyult nálunk, a fenti Midea MDF3 20DEN3 páramentesítő gép eladó, összesen kb. 20 órát működött, karcmentes, garanciális, tökéletes állapotban van. Az akciós ára szerintem legyen 36.000 Ft, ha megvennéd, illetve alkudoznál, kattints ide és írj! ELKELT.

CIB – Szimba

Van egy mese, aminek a “főszereplője egy fiatal oroszlán, Szimba, aki az afrikai szavannákon megtanulja, hol a helye az „élet körforgásában”, mialatt számos akadállyal megküzd”…

Nos ez a szegény fiatal oroszlán – miközben tanulgatja az élet körforgását, meg keresi a helyét – abba a helyzetbe került, hogy elolvasta a CIB Bank levelét, amelyben közölték vele, hogy a bankszámlájának eddig 6, majd 4 százalékos kamata 1%-ra csökkent. Mindezt egy olyan 2011. szeptember 9-én kézbesített, illetve 2011. augusztus 31 könyvelési értéknapú adatokat tartalmazó levélben, amelynek a végén a következő olvasható:

Tisztelt Ügyfelünk! Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a CIB Banknál vezetett Szia Szimba Megtakarítási Számlák kamata a következők szerint változik: 2011. június 1-ei hatállyal csökken a látra szóló kamata.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy amennyiben Ön a módosítás hatálybalépése előtt a bankot nem tájékoztatja arról, hogy a módosítást nem fogadja el, és hogy felmondja a bankkal kötött szerződést, úgy a bank a módosítást Ön által elfogadottnak tekinti. A Módosítás hatályba lépése előtti napig Ön jogosult a keretszerződés azonnali díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségtől mentes, írásbeli felmondására.

Hát ezen a kis oroszlán csak vakargatja a fejét, mert egyrészről a jelentős – “Megtakarítási Számla” – kamatcsökkentést nem érti, másrészről pedig időgép hiányában képtelen a júniusban hatályba lépett, majd augusztusban tudomására jutott változás el-nem-fogadásáról írásban nyilatkozni. Persze nem esik kétségbe, hanem szépen megfogalmaz és gyorsan eljuttat a bankhoz egy dolgozatot, melyben leírja, hogy a bank jövőbeli bármilyen szerződésmódosítását nem tudja elfogadni és kéri a szerződés megszüntetését ez alapján.

Tisztelettel: a kis oroszlán.

p.s.: A bank viszont bizonyára nem ért valamit ebből a világból, mert szerinte ő “magas kamatot” – ami a tizedszázalékos folyószámlákhoz képest még igaznak is mondható, de akkor ne hívjuk ezt megtakarítási számlának, mert átverjük vele a gyerekeket – ad; mondjuk igaza is lehetne, ha svájci frankról lenne szó, de nekünk kicsit infláció-gazdagabb valutánk van…

p.s.: Azt hiszem ezt a banki terméket is a “mekdonácos” dolog viszi, elképzelhető, hogy anno’ mi is a matricákért választottuk, hiba volt. Mondjuk talán 1-2 matrica volt amit “kaptunk” a számla mellé, mást nem – hamar érdektelenségbe fulladt a dolog szerencsére. Inkább arra kell megtanítani a kölyköket, hogy az ilyen átveréseket vegyék észre és lehetőség szerint kerüljék el valahogy, erre jó lesz ez a sztori is mindenképpen.

p.s.: Vélelmezem, hogy a bank ezt a termékét meg kívánja szüntetni, hiszen folyamatosan csökkenti a kamatot, amivel az ügyfeleket ez irányba tudja terelni. Ehhez kapcsolódó dokumentum: Szia_Szimba_20110915.pdf
A megszüntetés első lépéseként érdemes a számláról kivenni a pénzt: “A Törvényes Képviselő a Szia Szimba Megtakarítási Számla felett a Szia Szimba Megtakarítási Számla pozitív egyenlege erejéig, maximum a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997 (IX./10) Kormányrendelet 25.§ (1) bekezdés i) pontjában meghatározott, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét meghaladó összeg, mely pontosan 199 500 Ft, erejéig rendelkezhet.”

Kitől bérlem a lakásomat?

Vajon az ingatlan tulajdonosok közül hányan tudják, hogy saját maguktól bérlik azt amiben laknak? Esetenként – hitelrésztől függően – a piaci ár duplájáért…

Érdemes tavasszal és nyáron végigmenni a családi házas területeken, majdnem mindenhol megy a munka, furgonok állnak a házak előtt, melósok robotolnak a tetőn, a kertekben, mindenhol. Vannak olyan házak, ahol minden évben… Ezekben laknak a világ legjobb főbérlői.

Emlékszem a 2006 körüli időszakra, amikor mindenki hülyének nézett, hogy bérelt lakásban laktunk és nem álltunk be a nép alkotta szép, hosszú sorba és járultunk a hitelintézetek oltára elé. Pedig valljuk be, igen kecsegtető ajánlatokat kaptam, minden héten megtalált valamelyik bank, vagy ismerős ismerőse egy-egy soha vissza nem térő ajánlattal. Sikerült ellenállni, egy viszonylag egyszerű módszert felhasználva – ha nem akarsz rosszul járni, nézd meg mit csinálnak a legtöbben és tedd az ellenkezőjét. Így utólag még azt is hozzátenném, hogy a döntésben benne volt az is, hogy megtehettem, hogy saját akaratomból döntöttem. Nem volt – pontosabban nem vettem róla tudomást – olyan valós, vagy mondvacsinált nyomás, ami miatt be kellett volna állnom a sorba. Inkább csendben figyeltem mi történik…

Több ismerősömmel beszéltem az utóbbi időben, akiket sokadszorra tesz próbára a tudtukon (ismeretükön) kívüli deviza-spekulációjuk eredménye, azaz a magas svájci frank árfolyam. Mindannyian sokat tanultak az utóbbi években, bár ez a tanfolyam nem tartozik a legolcsóbbak közé. Persze az, hogy a megszerzett tudást hogy tudják majd kamatoztatni, egy másik kérdés. Azt viszont remélem, hogy az ő, illetve a mi gyerekeink tanulnak belőle.

Az esetek jelentős részében nem is csak az árfolyamváltozás okozza a nagy terhet, hanem az, hogy mindenféle tervezés és mérlegelés nélkül vágtak bele – sokan úgy gondolják önhibájukon kívül – a tulajdonszerzésbe. A legjobb családi érv a “saját=biztonság” volt és a leghangosabb érvelők mindig a közeli családtagok voltak. Ők most a csöndes sajnálkozók táborát erősítik. Tehát ezek az ismerősök, akik nem tehették meg, hogy szabadon döntenek, elfogadták a reklámok diktátumát és fogyasztani kezdtek. Hitelterméket fogyasztottak, anélkül, hogy számolgattak volna befektetés-megtérülést, illetve bármilyen kockázatelemzésbe fogtak volna. Ez manapság azért nem olyan nagy mutatvány, minden középiskolás gyerek tud használni táblázatkezelőt. A számokat meg be lehet írni és utána dönteni. Így ha mégis kiderül, hogy rossz a rossz döntés, rá lehet fogni a táblázatkezelőre…

Nos, azóta már sok ezer honfitársunk – remélem, hogy tényleg – megtanulta a leckét, sok mindent máshogy lát és remélhetőleg a gyerekeinek is továbbadja ezt a megszerzett tudást. Nem csak azt, hogy mielőtt befektetünk, próbálunk valamiféle tervet csinálni, hanem azt is, hogy nem minden az, aminek első ránézésre látszik. Az ingatlan tulajdon sem az, amit az idevágó hitel-marketing mond róla. Elfelejtik elmesélni, hogy amikor az ember a pénzét ingatlanra költi és abban az ingatlanban lakik, akkor valójában saját magától bérli, méghozzá elég könyörtelen konstrukcióban.

A saját magunkkal kötött bérleti szerződés főbb tételei:

1. kötelező az ingatlan értékével arányos “kaució” fizetése (ingatlanszerzési illeték, 2-3%) melyet a bérlő sosem kap vissza

2. az ingatlan és ahhoz tartozó mindennemű terület gondozásának kötelessége

3. az ingatlan folyamatos állagmegóvása és fejlesztése a bérlő saját költségén

4. kötelező az ingatlanra kirótt helyi adók befizetése

5. kötelező a lakás-, vagyonbiztosítási és vagyonvédelmi díjak fizetése

6. bérlő elfogadja, hogy a bérbeadó akár duplájára is emelheti a bérleti díjat mindennemű szerződésmódosítás nélkül is (hitel esetén a havi törlesztésről van szó)

7. bérlő elfogadja, hogy sok (10-30) éven keresztül vállalja a fenti feltételek teljesítését, anyagi lehetőségeitől függetlenül

8. bérlő elfogadja, hogy a bérleti szerződés egyoldalú felmondása esetén más ingatlan tulajdonjoga is a bérbeadóé – ebben az esetben a finanszírozó banké – lehet (ingatlanfedezetű hitel)

9. ha a bérlő felmondja a szerződést, akkor az azzal járó terheken (hitel-tartozás) kívül, az ingatlan értékével arányos összeget kell fizetnie (jövedelem adó)

Nem sok normális bérlőt ismerek, aki a fenti feltételek közül mindet elfogadná egy idegennel való szerződéskötéskor, de ugye magunkkal mindig kivételezünk… Leginkább akkor, ha nem is olvassuk el a feltételeket.

Talán néhány olvasónak magyarázatra szorul, miként is kapcsolódik a bérlés és a tulajdonlás ebben az esetben. Nézzük meg ezt egy példán keresztül, melyet gyorsan lekörmölök az utókornak:

2006-ot írunk, egy kb. 30.000.000 Ft piaci értékű lakást bérelek, melynek a havi bérleti díja 100.000 Ft. Erős – és folyamatos, minden irányból érkező – nyomásra úgy döntök, hogy ezt a 100.000 forintot inkább a “sajátomra költöm”, ezért felkeresek egy bankot. Elmondom nekik, hogy szeretnék egy harmincmillóba’ kerülő házat venni, de nekem csak tízmillióm van. Azt mondja a bank, hogy rendben, adok neked húszmilliót, de hogy nekem is hasznom legyen rajta, meg “neked is jó legyen” fizess havonta 100.000-et, mondjuk 400 hónapig. Nagy az öröm, hiszen ugyanúgy havi százat perkálunk, a Mariska néni helyett az Igrubuni banknak. Nézzük, ebben a pillanatban mennyi veszteségünk van: a saját tízmilliónk összes kamata (400 hónapra ki se meri számolni az ember) és az a biztonság amit eddig adott. Persze gyorsan elsiklunk felette a szerzési öröm okán.

Minden csoda nekünk dolgozik, megvan a kiszemelt házikó, egy kis alkuval belefér a harmincas keretbe, megköttetik aminek meg kell köttetnie, az eladó mosolyog, mi meg a biztonságot jelentő deszkák és téglák birtokában érezzük magunkat. Mosolyogva kifizetünk egy havi bérleti díjat az ügyvédnek, egy másikat a költöztetőknek, majd pár hónappal a beköltözés után még 11 havit az adóhatóságnak. A fenti veszteségekhez hozzáírnánk ezt a majdnem másfél milkót is, de a nagy örömben szépen elsiklunk fölötte.

Mivel a ház zugait más szele lengte be eddig, ráfér egy kis felújítás, amire elmegy 2-3 hónap és 1-2 további milliócska – azaz újabb egy, másfél év bérleti díj Mariska néninél – is csöndesen. Ezt sem érezzük veszteségnek, hiszen sajátunkra költöttük. Ráadásul egy idő után megszokjuk, hogy a saját ingatlan hibái miatt nem tudunk panaszkodni Mariska néninek – panaszkodhatunk helyette a tulajdonosnak azaz magunknak. Meg is tesszük, kell egy új kazán, eldugult a wc, pár csempe leesik, beázik a tető, ki kell vágni egy fát a ház előtt, el kell vitetni a gazt, a sittet. A tulajdonos meg veszi a lapot és javít és finanszíroz mosolyogva, folyamatosan. Évente belecsúszik fél milkó észrevétlenül, azaz újabb 4-5 havi bérleti díj.

A baj csak akkor jön, mikor eltelik az első két-három év és a javítgatandók nem fogynak, nyílászárókat is cserélni kéne (most éppen az a divat), ráadásul a válságvilág beköszönte ránk fújja a kamatok növekedését. Már régen nem százezer a bérleti díj – azaz a törlesztőrészlet, amit lassan mi is az előbbivel azonosítunk -, örülnénk is neki ha csak annyi volna, már százötvennek is örülnénk. Mennyi is a plusz 50.000 szorozva tizenkettővel? Évente újabb hat havi Marisnak nénit jelent.

Hol is tartunk már a bérleti díjjal, mely a hitel törlesztő részletéből, a tízmilliónk hiányzó kamataiból és a rendszeres karbantartási díjakból tevődik össze? A veszteségek nélkül is jóval havi 200.000 fölött járunk, megtakarításunk már régen nincs, tartalékok képzéséről nem is álmodunk. A hamis biztonság-érzetért megszerzett ingatlanunkat huszonötért se venné meg senki, azaz ha mégis megvenné valaki, akkor már csak tíz-tizenöt millióval tartoznánk a banknak…

Egy másik dimenzióban Mariska néni lakását azóta is mi bérleljük, a válságra hivatkozva immár 80.000-ért. Abban a világban talán sikerül a tízmilliónk biztonságával, kamataival és a “maradék” havi százhúszezerrel néhány év múlva máshogy befektetnünk. Ki tudja…

Óriási pirit tömb

Ásvány: Pirit (Pyrite)
Súly: 8.5 Kg
Méret: 22 cm x 18 cm x 12 cm

A pirit, a már az ókorban ismert ásvány neve a görög pür, pürosz (tűz) szóból ered, és arra utal, hogy acéllal megütve szikrát lehet csiholni vele. A görög piritész és a belőle származó latin pyrites egyébként kovát is jelentett, csakúgy mint a német Kies, és a magyar nyelvújítási kovand kifejezés. A piritet – összetevői és keménysége folytán – régebben “vaskovand”, illetve “kénkovand” néven is emlegették.

Elterjedtsége és feltűnő aranyos színe, élénk fénye miatt régóta ismert. Már az ókori görögök ismerték, és gyógyszerként tartották számon, csakúgy mint a kora középkori arab tudósok. Sokáig nem tudták megkülönböztetni polimorf párjától, az egyező összetételű, de eltérő szerkezetű markazittól. Dél-Amerikai inka sírokban nagy méretű csiszolt pirittáblákat használtak, melyeket alighanem tükörként alkalmaztak (innen az “inca stone” – inka kő – elnevezés). A markazit néven ismert ékszereket is valójában nem markazitból, hanem piritből csiszolják. Az aranyszínű piritről számos érdekesség említhető meg. Az Egyesült Államokban a piritet “fools’ gold” néven is ismerik, állítólag a tájékozatlan aranyásókat és szerencsevadászokat pirites ércekkel megtévesztő szélhámosok “jóvoltából”. Másutt is legendák keringenek múzeumokból aranyként ellopott, majd meglett piritkristályokról. Egyes pirites ércek ún. rejtett aranytartalma azonban – legalábbis ipari méretekben – számottevő lehet! Az ásványgyűjtők körében egyszerre kedvelt és átkozott ásvány, hiszen szép kristályai igen tetszetősek, de különösen finom szemcsés példányai, melyek gyakran a példányok alapkőzetében hintve vannak, párás környezetben elbomlanak, és a keletkező kénes gőzök és oldatok a többi példányt is tönkreteszik. A pirit vas-oxid-hidroxidokká bomlása okozza a kőzetek felületén látható rozsdafoltokat, a téglavetők szürke agyagjának megsárgulását, az ekkor felszabaduló kénsavas oldatoknak köszönhető a szulfidos érctelepek átalakulási övében keletkező véltozatos másodlagos ásványtársulás. Megemlítendő még, hogy a kőszénben kis mennyiségben mindig található pirit az elégetésénél felszabaduló kén-dioxid miatt káros szennyezőnek számít.

Gondolom egy ekkora darab leginkább a gyűjtőket érdekelheti, mivel nekem nem kell, egy elegáns ajánlatért elvihető… ELKELT

Asus WL500g Deluxe unbrick

Ma sikerült a nemrégiben “téglásított” Asus WL-500g Deluxe router-emet újra életre lehelni…

Tettem ezt azért mert a T-Home Pirelli típusú router-utánzata nehezen boldogul a Wifi megosztással, bár első ránézésre akár működőnek is hihetnénk, de valójában képtelen megbirkózni a szédületes 4 Mbit hibamentes szolgáltatásával. A sok eredménytelen telefonos ügyfélpanaszkodás után feladtam, a beépített Wifi és a firewall off-ba került és a LAN portjára pedig rácsomóztam a fenti Asus masinát. Ez utóbbira a gyári firmware helyett a dd-wrt stabil kiadása került, néhány perc konfigolás után már üzemben volt és láss csodát, akár VPN-ezni is lehet router fagyás nélkül…

Az Asus 1.33-as alaplapján unbrick esetén – pontosabban esetemben – nem kellett a chip-ek lábait kötözgetni, elegendő volt a “GPIO7” jumper-t összekötni a “GND” vel, majd bekapcsolni a szerkezetet. Pár másodperc alatt törli az nvram-ot és újra működik a reset gomb is, azaz visszaállítható az eredeti állapot. Ha ez nem segít akkor sajnos marad a fenti képen látható megoldás…

dd-wrt - Asus WL-500g Deluxe - Router status

Összeesküvés!

Csak tudnám, hogy a titkos, összeesküvés-elméletes, világmegváltós “titkok” miért “derülnek ki” minduntalan – hetente legalább egy-kettő – és miért kell nekem is tudni róluk?

Vajh’ miért kell ezeket vadászni és publikálni ellenőrizetlenül bele a világba… Olyan jó szenvedni valamitől? Az csak hab a tortán, hogy nagy részéről (mindről?) majd kiderül hogy hoax, de az már senkit nem érdekel, mert közben már véres szemmel vadássza az újat. Ami titok és létezik, az – remélem – titok is marad és nem néhány agyament post-olgatja meg küldözgeti körlevélben. (ezennel gyorsan elnézést is kérek azoktól, akiket megsértettem az agyamenttel)

Sajnos nem értem, hogy ezek az “információk” miért jutnak el hozzám? Mi a fenét kellene kezdjek velük? Még ha valamelyiknek lenne igazságtartalma, akkor is mihez kezdjek vele? Fura dolgok ezek. Jódolgunkban azt se tudjuk, mit csináljunk az időnkkel és az idegrendszerünkkel. Lehet, hogy ezek az események kapcsolódnak egy előző gondolatomhoz

Sokkal érdekesebb és fontosabb, hogy japán barátaim jól vannak.

Facebook Account Temporarily Unavailable

Úgy tűnik elvitte a cica a facebook account-omat, szóval ne várjatok ott választ egyelőre tőlem semmire… Már ha egyáltalán létezik még és nem valami világ-ufó-akármicsoda-összeesküvés áldozata lett. :)

Facebook Account Temporarily Unavailable Your account is currently unavailable due to a site issue. We expect this to be resolved shortly. Please try again in a few minutes.

Persze aztán lehet, hogy a visszahozza a cica in a few minutes, de mivel tegnap óta rágcsálja, lehet, hogy túl nyálas és szőrös lesz. :)

Update: visszahozta a cica, azaz megjavult magától, gondolok a fiúk a bányában update-elték a hiphop-ot, vagy mást.