Mónika-show casting

Ma volt szerencsém memóriám számára néhány pillanatfelvételt készíteni a budapesti – magyarországi – valóságból, döbbenetes eredménnyel.

Budapest, Moszkva tér, 1988Jó ideje nem jártam olyan helyeken gyalogosan ahol ma (Jászai Mari tér, Mechwart liget, Moszkva tér) – és azt kellett tapasztalnom, hogy semmi nem változott itt az utóbbi húsz évben, kivéve az embereket.

A 22-es busz megállójában még mindig ugyanaz a pad, csak már senki nem mer leülni rá. Az ország gazda-váltásának időszakában nagyon sokszor megfordultam arra, megszokott volt a látvány, az élmény és minden ami ehhez tartozott. Nem mondom, hogy jó volt, olyan volt amilyen, elfogadtam. Talán olyan volt mint én, meg mindannyian akkoriban. Vajon most is olyan, mint amilyenek vagyunk?

Mindkét helyen döbbenetes volt látni a leépült, agyatlan zombi kategóriába tartozó létformákat és érezni a velük együtt járó szagokat, hallani az artikulátlan ordítást és látni a tompult tekinteteket. Ami a legrémisztőbb, hogy ezek az emberek ott a téren majdnem mindannyian gyereket fognak, tolnak, rugdosnak, nagy valószínűséggel a sajátjukat. Ilyen minta alapján sikerül nekik agresszív majomkölyökké formálni az utódaikat, melyeknek vélhetőleg már a fogantatás pillanatától kezdve nikotin, alkohol és szemét-drog függőség van megírva.

Nem a hajléktalanokról van szó – azok régen is voltak és ezzel párhuzamosan a Moszkva téren volt a legjobb hamburger -, hanem a társadalom egy olyan szeletéről, amiről azt hittem, hogy csak a kibeszélő show-k idomított statisztái reprezentálják. Biztos voltam benne, hogy ez egy kitalált, jól megtervezett világ, olyan szereplőkkel akiknek az a feladata, hogy egy rémisztő képet mutassanak nem létező személyekről a konzumidióta – melybe magamat is bele kell értenem most annak okán, hogy sikerült rákattintanom egy ilyen videóra és utána többre is – nézőknek.

Sajnos a mai kép alapján azt kell gondolnom, hogy nem, az ott bemutatott létforma és viselkedésforma a jelen kor valósága, ami sajnos véleményem szerint pontosan alátámasztja az egyik régebbi jóslatomban megfogalmazott olló nyílását.

Tegyük hozzá, hogy ez a város egyik legdrágább környékén tartozik a utcaképhez, talán véletlen, hogy ilyen mértékben sikerült megtapasztalnom ma. Ebben szeretnék hinni…

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *