Páramentesítés, vagy szellőztetés?

Vannak időszakok, mikor mindenki párásít, azaz a párásító készülékeknek van szezonja és vannak a mostanihoz hasonlóak mikor is a párátlanítás a népi tevékenység.

Ezek az időszakok, illetve körülmények akár hisszük, akár nem, szorosan összefüggnek az őket kiváltó okokkal, azaz a párátlan levegőt az olaj, illetve gáztüzelésre való átállás, míg a párás levegőt a szigetelések jelentős javítása előzte meg. Ez utóbbit még az elmúlt évek csapadékdömpingje is megtámogatta, úgyhogy népi sporttá vált kis hazánkban a penész és a pára elleni küzdelem. A mi esetünkben is az utóbbi okán nedvesedik az alagsor ahol sajnos a folyamatos szellőztetés – mely részben a föld alatt lévő helyiség esetében nyáron amúgy sem ajánlatos a meleg levegő és a hideg falak, illetve padló kölcsönhatása miatt – nem vezetett eredményre. A padló és a falak folyamatosan nedvesek, ezáltal a levegő is. Ez a kinti kánikulához képest érzetre igen kellemes klímát eredményezett a lenti területeken illetve a belső folyosón, de ez csak az érem egyik oldala.

Hogy elinduljunk valamilyen irányba, vettem egy egyszerű páratartalom mérővel kombinált hőmérőt (Hama TH-200 időjárás állomás) melyet beüzemelve – tudomásul véve, hogy kb. 1 fokkal magasabb hőmérsékletet mér mint a lakás többi hőmérője – és a helyiségekben fél órára magára hagyva jöttek az eredmények. Szellőztetéskor, illetve közvetlenül utána 55% körüli volt a relatív páratartalom (*), míg néhány perccel a huzat megszüntetése után már 75% és fél órával utána 90% fölötti. Ez a mért érték kiváló lenne gombatermesztésre – bár a 20 fok körüli hőmérsékletet ehhez jelenősen csökkenteni kellene még – de minden másra alkalmatlanná teszi ezeket a helyiségeket. Sajnos ez a környezet a gombák kevésbé barátságos fajtájához tartozó penészeknek is jó életteret jelent, ezért mindenképpen lépni kellett valamit. A folyamatos, illetve szakaszos, passzív szellőztetés mellett próbálkoztunk Ceresit tablettás szerkezettel, de azon túl, hogy igen drága mulatság, lényegében semmilyen eredményt nem hozott.

Az aktuális célfüggvény – most eltekintve az állapot okaitól – egyszerű; csökkentsük a belső páratartalmat valami aktív eszközzel, mivel a passzív, szellőztetéses módszer csődöt mondott. Ilyen aktív megoldás lehet egy komplett aktív szellőztető rendszer, vagy az elektromos áramból és a levegő páratartalmából vizet előállító szerkezet, azaz a páramentesítő gép. Ez utóbbi – legalábbis a bekerülési költséget tekintve – nagyságrenddel olcsóbbnak tűnik első körben, így körülnéztem a témában és egy régebbi blog-bejegyzésben (érdemes a megjegyzéseket is elolvasni) találtam a Fagor DH-22 (DH-16) gép leírására. Ebben az írásban dicséretet kap a masina, illetve a borító anyagának minőségére és a gyári-hibás rezonálás megszüntetésére vonatkozóan is vannak benne értékes megjegyzések. Fontos információ volt benne számomra, hogy áramszünet, áramkimaradás esetén a gép nem indul újra, mely nem egyedi funkció, a DESA gépek is hasonlóan működnek. Hasonló paraméterekkel rendelkezik az Aldi akciós kosárába időnként bekerülő EUMIG DH-320a típusú (valójában teljesen névtelen készülék, bár ettől függetlenül lehet jó kínai szerkezet benne), illetve a Midea MDF-20DEN3 típusú terméke is. Hiába volt a legolcsóbb (40e Ft), “aldis” szerkezet gyorsan kiesett a versenyből, mert nem volt bizodalmam egy olyan termékben aminek igen kicsi az irodalma. Maradt a nagyobbik Fagor (64e Ft) és a Midea (62e Ft), melyek közül végül az utóbbi nyert, három okból; a Midea klímagyártó cég (márpedig ezek a gépek is egyfajta klímák), áramszünet esetén újraindul és nem utolsó sorban olcsóbb volt. Méghozzá jelentősen, ugyanis a midea.hu ajánlott fogyasztói árához képest több kereskedő is 50e Ft alatti áron adja.

Az itt zümmögő példány a Minker-től jött, méghozzá a megrendeléstől számított 24 órán belül. Ez a bajai cég igen komolyan veszi a munkáját, teljesen elégedett vagyok az ügyintézési móddal, illetve a kérdéseimre adott gyors és pontos válaszokkal is. Látszik, hogy a csapatukban van egy szívvel lélekkel dolgozó IT-s szaki is, mert szinte uralják a találati listákat, sőt még Facebook oldaluk is van – valahogy így kell ezt csinálni 2011-ben.

Nos, a masináról annyit, hogy igen masszív, első ránézésre szépen és pontosan összerakott gép. Nem rezonál, a kezelő felülete egyszerű mint faék, megnyomod a gombot és működik, óránként kb. 200 köbméter levegőt képes áthúzni magán. A digitális felületen 5 százalékos lépésekben állítható be a kívánt páratartalom, ha azt eléri kikapcsol, majd ha a páratartalom újra felszökik, automatikusan bekapcsol. Működés közben egy hétszegmenses kijelzőn folyamatosan jelzi az aktuális relatív páratartalom értékét. Mivel a gép elég kis méretű (34x48x23 cm), mindössze 3 literes víztárolója van, melyen egy kívülről jól látható, úszó piros golyó jelzi a telítettséget. Ha megtelik a tartály, a működés leáll. A gép hátulján található a folyadék-elvezető nyílás, melyből – egy gumicsövet bedugva – közvetlenül lefolyóba, vagy nagyobb tárolóba ereszthető a víz. Ezáltal a 3 literes tartály okozta limit könnyen áthágható. Működés közben a Mideát halknak semmiképpen nem mondhatnám, bár alacsonyabb ventilátor sebességre kapcsolva ez a lég-zaj csökkenthető. Nálunk a legalsó szinten muzsikál, több ajtó választ el tőle úgyhogy ez nem volt szempont, de a hálószobába, nappaliba inkább valami kisebb teljesítményűt javasolnék. Meg kell érteni, hogy a levegőt be kell szívnia, hogy kondenzálhasson (1.7MPa/0.7MPa), majd a párátlan levegőt ki is kell fújnia – ennek hangja van, tehát a nagyobb teljesítmény nagyobb zajjal jár. Senkit ne vezessen félre a midea-hu-n olvasható 28dB zajszint, ennek simán tudja a dupláját is.

A gép maximális teljesítménye a dokumentáció szerint 450 Watt, ez 24 órás üzemben hozzávetőlegesen 11 kW fogyasztást jelent, ami mai (2011. szeptember) áron számolva bruttó 710 Ft. (Ez havi szinten, folyamatos működés esetén már akár 21.000 Ft növekedés lehet a számla végösszegében! Ezt a rémisztő, valószínűleg a valódi összegnél – általában a valódi fogyasztás 10-15%-al kevesebb szokott lenni mint a megadott maximális érték – jelentősen magasabb számot csak azért írtam le, mert ezzel is kalkulálni kell…) Ez a felvett energia egy részben hővé alakul, azaz a téli fűtési szezonban akár jól is jöhet az a 2-3 fokos plusz, ami a beszívott és kifújt levegő közötti különbségen keletkezik – nyáron persze ez nem túl szerencsés. Jó esetben – teljesítménytől és levegőmennyiségtől függően – a gép néhány teljes üzemű nap alatt képes kivonni a levegőből azt a páramennyiséget, ami után már nem lesz szüksége folyamatos működésre. Ebben úgy tudunk neki segíteni, hogy a helyiségbe nem engedünk be kinti – páradús – levegőt, azaz nem szellőztetünk míg el nem érjük a kívánt páratartalom értéket.

Hogy nálunk mire képes ez az aktív technológia, 1-2 hónap múlva kiderül – ha nem fejeltem el, időnként majd frissítem a post-ot az eredményekkel… Egyelőre annyi, hogy az első 24 órában nagyjából 8 liter vizet gyűjtött össze a masina, mindezt 20 fok körüli hőmérsékleten, 90% páratartalomtól indulva. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a készülékeknél megadott értékekhez (esetünkben a 20L/nap) tartozik egy a vásárló által figyelmen kívül hagyott számpár, ami általában 30 Celsius fok és 90% relatív páratartalom. Tehát a döntés előtt érdemes azt is figyelembe venni, hogy várhatóan milyen hőmérsékletű helységben fogjuk üzemeltetni a gépet, majd annak alapján leosztani a vízhozamot. Sok helyen olvastam, hogy az emberek meglepődnek a sok víz láttán, amit ezek a szerkezetek összegyűjtenek, pedig nem kéne. Egy ember átlagosan 3 liter vízpárát termel egy nap, azaz a tárolóban látott víz nem is olyan sok. A fenti 8 litert egy három fős család könnyedén összehozza, kilégzéssel és izzadással. Ugyanezt a 8 liter fölösleget fél órás intenzív szellőztetéssel ki lehet zavarni a helyiségből. Mindezt – megfelelő időjárás esetén – tehetjük a 10 KW áramfogyasztás helyett, ami literenként 1.3 KW, azaz közel 60 Forintba kerül. Mintha csak olcsó, ihatatlan ásványvizet vettünk volna egy jó hangos automatából.

Az első napok tapasztalata az, hogy egy ilyen páramentesítő masina és egy szeles szellőztetés hatékonysága között hihetetlen különbségek vannak. Ha szépen mozog a levegő, akkor egy 20 perces szellőztetés képes a fenti 90%-os páratartalomból 65%-ot csinálni úgy, hogy a levegő hőmérséklete szinte semmi nem változik. Erre a mi esetünkben a gépnek elképzelhetetlenül sok időre lenne szükséges, az áramfogyasztásról nem is beszélve – ráadásul a fűtése miatt a relatív páratartalom mért értéke is csökkenhet.

Jelenleg annak a lehetőségét vizsgálgatom, hogy miként tudnék egy több ventilátorból álló szellőztető rendszert összehozni az adott helyiségekben. A 15-20W-os elszívó ventilátorokból elég lenne 3 darab fixen beszerelve, ezek óránként 100 köbméter levegőt tudnak megmozgatni. Ez azt jelenti hogy naponta többször teljes levegőcsere lenne folyamatos üzemben, a páramentesítő gép teljesítményének tizedéből. A ventilátorok méretezésénél a helyiség térfogatának és az elvárt, óránkénti légcserék számának a szorzata alapján kiszámított értékből lehet kiindulni (köbméter/óra). A légcserék száma függhet a helyiség pára-állapotától, konyhánál az a szám 6 körül szokott lenni.

Esetemben a hibrid megoldás is cél, hiszen lesz olyan időjárásból adódó körülmény, mikor a légbeszívásos rendszer nem működtethető (pl. nagy hideg, párás idő).


* A levegő páratartalma: A g/m3-ben kifejezett páratartalmat nevezzük a levegő abszolút páratartalmának. A légkör tulajdonságainak szempontjából azonban az is fontos információ, hogy mennyire van vízzel telítve a levegő, mennyi párát tud még felvenni. A páratartalmat megadhatjuk az adott hőmérsékleten maximális páratartalom százalékában is. Ezt nevezzük relatív páratartalomnak. Relatív páratartalom = abszolút páratartalom / maximális páratartalom * 100


Frissítés: Mivel a ventilátoros szellőztetés elég hatékonynak bizonyult nálunk, a fenti Midea MDF3 20DEN3 páramentesítő gép eladó, összesen kb. 20 órát működött, karcmentes, garanciális, tökéletes állapotban van. Az akciós ára szerintem legyen 36.000 Ft, ha megvennéd, illetve alkudoznál, kattints ide és írj! ELKELT.

3 thoughts on “Páramentesítés, vagy szellőztetés?”

  1. Kár volt az elején az Aldis Eumig DH320A-t kiejteni, csak azért mert nem ismeri! Már az 1920-as években is létező Osztrák cégről van szó. A készülék mellesleg 20L/napos teljesítményű, 400W-os és elég meggyőzően gyűjti otthon a párát! Fagyás esetén leáll, időzítős, 4 funkciós. Sajnos ez egy tipikus hazai hozzáállás, hogy nem bízunk az ismeretlen márkában. Nos elárulom, az Aldis és Lidlis termékek mind tesztelt, jó minőségű cuccok.

  2. Kedves Louise!

    Örülök, hogy a ventillátoros megoldás bejött. Le tudná részletesen írni, hogy miként valósította meg, milyen ventillátorokat használ? A kereszthuzat nem elegendő?

    Köszönöm,

    Igor

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *