Sci-fi – Káosz és Hasonmás

Régen a tudományos-fantasztikus könyvek és filmek fő témája az volt, hogy az ember elhagyja a Föld nevű bolygót – ma meg az, hogy itt marad.

Valahogy a régi víziók kevésbé voltak félelmetesek, mint a maiak, azt hiszem mindenki Trantor-ra menne és az Öszvértől félne inkább, mint hogy a Mátrixban kelljen felébrednie.

Nemrég láttam egymás után a Káosz birodalma (Southland Tales) és a Hasonmás (Surrogates) című filmeket, ezeken már nagyon érződik a paradigma-váltás, ami egyrészt megtörtént a társadalom egyes rétegeiben, másrészt robbanásszerűen fog tudatosulni azokban is, akik ezeket mesének képzelik. A technológia és az ahhoz szükséges tudás és eredmények már akkor is exponenciálisan fognak nőni, ha a gazdaságban válságok lesznek. Ezek a válságok a fejlődésben csak irányváltások, nem mennyiségi, csak minőségi változásokat eredményeznek.

SouthlandTalesA Káosz birodalma – amiben a parádés szereposztás mellett maga a történet, illetve annak megjelenítése is piros pontot érdemel nálam – arra világít rá, hogy milyen közel vagyunk ahhoz, hogy a fizikai tudásunkkal gyökeres változást idézzünk elő a minket körülvevő világban, nagyobb változást, mint amit egy atom-bomba felrobbanása tud okozni. A nem-látható tudomány – ezen belül is a kvantummechanika, kvantumfizika – lesz a legnagyobb hatással a látható világra…

surrogatesA Surrogates világa pedig nincs is olyan távol mint ahogy képzelnénk, már sokan vagyunk akik a robotunkat küldjük nap mint nap dolgozni, hiszen a távmunka pontosan arról szól, hogy egy chat program segítségével vagyunk jelen valahol máshol. Csak a tudásunkat, tapasztalatunkat küldjük be a melóhelyre, a fizikai – nyafogós, problémás, beteg, stb. – valónkra nincs ott szükség. Az tesped otthon a fotelben, szeme a monitoron, füle a telefonon és a kezei a billentyűzeten. Be van drótozva, nem kevésbé, mint a film szereplői…

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *