HOL VAN AKI MAGAN KIVUL VAN?

REAGALAS KOPECZKY LASZLO “HOL VAN AKI MAGAN KIVUL VAN?”
CIMU CIKKERE

Tisztel Magyar Szo szerkesztosege!

Sajnalattal vettuk tudomasul, hogy a kib*szott magyar RTL csatorna szinvonaltalan Fokusz cimu musoraban bemutatott es elhangzott informaciok mennyire – a musortol amugy teljesen megszokott modon – felretajekoztatjak a kozvelemenyt!

Nekik ezek a filmek/kepek egy kis otperces szenzaciohajhaszast jelentenek, hozzanemertoket/dilettansokat szolaltatnak meg, es kozhelyes, nepbutito szovegukkel festik ala, hogy teljes legyen a kep.

A valosag azonban egy ‘kicsit’ mashogy fest! Azok a videok, ahol fiuk/lanyok ‘szamitogepeket’ tornek ossze, egy olyan rendezvenyen keszult ek, es keszulnek ezentul is, ahol a cel a vilaghatalomra toro Microsoft es az o operacios rendszereit futtato INTEL platform elleni TUNTETES! Ez nagyjabol hasonlo kezdemenyezes – ami mar jonehany eve szuletett – mint a manapsag oly nagy nyilvanossagot kapo globalizacio ellenes megmozdulasok vilagszerte.

A szamitastechnika manapsag maga az informacio, es az informaciot birtoklo maga a hatalmassag! Es ha neman turjuk – mint ahogy ezt peldaul Onok, es a nepesseg jelentos hanyada teszi – hogy ez az amerikai orasceg MINDEN teruleten EROSZAKOSAN megvesse a labat, senki nem fog tudni kubujni majd abbol a bekYobol, ahova onmaga hajtja onkent es mosolyogva a fejet…

A mi celunk mindossze annyi, hogy felhivjuk az emberek figyelmet arra, hogy EGYALTALAN NEM MUSZAJ a Microsoft ceg operacios rendszereit es szoftvereit hasznalni, lehet mindezt INGYEN, peldaul a Linux platformot hasznalva es az ingyenes irodai/szerver/jatek programokat hasznalva is hasznalni a szamitogepeket… Persze a ‘szamitogep’ egyaltalan nem csak azt a bizonyos INTEL monopolium alatt sinylodo dominans platformot jelenti – amirol persze az iment emlitett nepessegnek szinten nincs fogalma – hanem leteznek olyan gepek is mint az Amigak, az Macintosh-ok, vagy az Atarik es Commodore gepek! Es arrol, hogy az emberek tudatlansaga ekkora ebben a temaban, es megveszik – mert nem tudnak rola hogy NEM MUSZAJ – az amerikai oriasceg szoftvereit, vagy eppen jogosulatlanul hasznaljak, es a BSA fenyegetettsegeben elnek allandoan, ONOK is tehetnek! Mert az ujsagok es a media csak akkor nyitja ki a szajat, ha valami szenzaciot szimatol, de arrol mar regen leszokott, hogy TANITSA az olvasoit! Nem csak a bulvar es politikai harc jellegu informacio jelentheti a peldanyszamot…

Elnezest, hogy zavartam eme levelkevel onoket, es remelem hogy nem ellenszenvuket vivtam/vivtuk ki ezzel, es tovabbi sok sikert kivanunk a mukodesukhoz a hatarokon tulon!

Es ha lehet, ne az RTL Klub es a Fokusz riportjai legyenek a gondolatinditok :)

Vegul, hogy Jozsef Attila szavaival szeretnek nemi ironikus szinkront tenni az ugykodesunk es a jovo koze;

“Ön, amig szóból értek én,
nem lesz tanár e féltekén” –
gagyog
s ragyog.

Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
sekély
e kéj –

Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!

LouiSe/AMIGAonly
http://amigaonly.ahol.com
http://www.fyanica.hu

fYaNICA #6

Az idei második aktus is legördült, volt tömeg meg feeling – ahogy kell, és programok is dögivel. A fYaNICA lassan a pécé-zúzással azonosított mivoltából kivetkőzve egy kultúrális eseménnyé is válik, ami talán mindenki számára elfogadható, bár néhány nem enyhén illuminált egyén az effajta programok láttán sorfolytonos “kvaanyád!” outputtal dülöngélt ki a teremből…

Hogy mi is volt ebben a 24 órácskában kis hazánk fővárosának Csokonay-ról elkeresztelt művelődési házában?

Volt fotókiállítás, Mediator bemutató, demók, intrók, C64,Amiga, Atari, G4-es PowerBook, pécézúzda/heggesztés, 2.5 darab élő zenekar (meg egy halott :), volt Z performance, bemutatkozott a nagyérdeműnek Docky PS2-es egér interface-e, Rachy tartott egy remek előadást az új Petunia 68k emulátoráról, volt táncbemutató, Napi2+Z+LouiSe táncshow, lehetett kapni Emeric új könyvét, illetve Petike BNAK2-jét is, és voltak nagyon csinos lányok, meg nagy meleg, hideg sör, filmek, www.fyanica.hu, serlegek, kurvajó projector, etc… !

Most egy picit részletesebben; Sajnos a party dátumáig az illetékesek nem voltak képesek a már két hete elindított és kipengetett www.fyanica.hu regisztrációt megejteni, így most csak így történés formájában tudok hírt adni az esetről. Amint létrejön a domain bejegyzése, egy nagy tárolóhellyel rendelkező masina kezdi meg működését, ahol az eddigi összes AmigaNICA HUNgarica és fYaNICA party release, audio és video anyag fenn lesz, reportokkal együtt.

Igyekeztünk a díjazásban is valami újat adni, gyönyörü serlegek készültek fYaNICA felirattal, ami érezhetően megnövelte a release-elési kedvet, és az ezután következő party-kon is megtartjuk ezt a hagyományt, úgyhogy mostmár nem csak pézdíjakra, hanem igen unikum tárgynyereményre is számíthatnak a nevezők!

Rachy egy igen nagy érdeklődést kiváltó eladást prezentált a mostanában készülő dinamikus fordítást használó 68k emulátoráról (Petunia), ami a tesztek szerint – a jelenlegi PPC-s 68k emulátorok 68030/50 sebességéhez képest – akár egy 060-as processzor sebességét is képes előállítani! Nem publikus :) információként elhangzott, hogy talán az új AmigaOS-ben is ez a stuff fogja biztosítani a régi procikkal való kompatibilitást… Az előadás teljesen profi volt, és a visszhang sem maradt el, vastapsal vonult le Rachy a színpadról, azt hiszem mindenki nevében mondhatom hogy “ez khell”!

A tervek szerint 4 zenekar lépett volna fel a délután folyamán, de ez sajnos nem lett ilyen egyszerű… A megbeszélt időpontra egyik csapat se jelent meg, így nem tudtuk megbeszélni az olyan fontos technikai dolgokat, mint a hangszerek vagy a hangosítás kérdései. No nembaj…

Elsőként a Neverwood zenekar érkezett meg másfél órás késéssel, majd lassacskán – négy órával a tervezett találkozó után – sikerült összetrombitálni mindenkit. De sajna ez az időpont az elsőként érkező csapat egyik felének az idegeit kikezdte, és sértődötten távoztak a place-ről. Szerencsére MB maradt, és – mega thx neki érte! – felajánlotta kiváló dobszerkóját a maradék 2 zenekarnak.

Elsőként a Clytoris kezdett játszani, de sajnos a gitáros szerszáma nem akart rendesen működni, így két szám után feladták a küzdelmet. Másodikként a elektronikus zenét játszó Shape lépett színpadra, velük semmi technikai probléma nem volt – eltekintve az intrójuk és Detox kapcsolatától ;) – 6+1 szám erejéig töltötték meg sound-dal a termet. Nagyon szépen szóltak, az énekes teljesen profi módon teljesített, gondolom ezért a kozsóművek színvonalú hazai zenekarok között nem nagyon lesz terepük a megjelenésre. Minden elismerésünk a Shape-nek, akik megígérték hogy a következö party-ra is eljönnek – reméljük addig nem lesznek befutott együttes mert a gázsijukat nem nagyon tudnánk kipengetni az ilyen csenevész/szponzorless party költségvetésből. A koncert után néhányan megrohamozták a srácokat CD-ért, illetve méghajnalban is kértek elérhetőséget az arcok, valószínleg egyeseknek kicsit később jött be a zak… :)

Harmadikként az IMES (Igyunk Még Egy Sört) zenekar támadta meg a színpadot. Valószínűleg a nagy meleg, illetve az elfogyasztott nem kis mennyiségű italware miatt nem voltak megelégedve magukkal, így kb fél órai zenélés után visszavonultak. Szerintem – és még jónéhány hallgató szerint – egyáltalán nem szólt rosszul a dolog, majd meghallgatjuk a készített hang/video anyagon. Mindenesetre a Napi2+Z+LouiSe realtime danceshow-val színesített bemutatón egy nagyon hangulatos, örömzenét játszó csapatot ismertünk meg, akik a Shape-hez hasonlóan valószínűleg még sokáig nem fognak feltűnni a plázák lemezboltjainak polcain – de a party page-ről letölthetők lesznek hamarosan a felvételek, hogy legalább ilyetén módon élvezhessék illetve megismerhessék a népek.

Mr.Z monstre fotókiállítása este 8-tól reggel 8-ig tartott. Az este 8-kor bekövetkező bemutatón nagyon sokan voltak kíváncsiak a reggel óta letakart állapotban nyugvó képekre, sokan csak ezért jöttek el, és valahogy nem tűnt furcsának senki számára, hogy egy számítógép-buziknak rendezett party-n a művészetek is helyet kapnak. Z az összes képhez fűzött kommentárt, és a nézők a folyosókat végig járva valódi mivoltukban is megvizslathatták a tényleg nagyon csinos modelleket, akiket – minden részrehajlás nélkül – a fotós igen profi módon varázsolt papírra. Este 10-kor Z egy rögtönzött színpadi szereplésre hívta ismét három csinos modelljét – sajnos nem tudott mindegyik leányzó maradni, családi okok miatt – ahol igen érdekes műhelytitkokat árult el róluk :) – ezt a party videón lehet megtekinteni nagykorúaknak…

EvilRoy Gato egy seggcsókkal lett gazdagabb ugyanezen place-en. Éjfélkor egy vad performance keretében MB a dobok mögött, Z, és egyik modellje villogó fehér és statikus lila fényben egy kövér sámán és menekülő áldozata kapcsolatát megjelenítő előadással lepte meg a compo-kat váró gyülekezetet, nem kis tapsvihart keltve.

A pécé-zúzás – amit már statikusnak definiálunk fYaNICA-n – annyiból rendhagyó lett, hogy Rati szembugja miatt nem nagyon tudott résztvenni a szervezésében, LaySoft meg állapota miatt, így már félő volt hogy nem lesz eset… De aztán lett, sikerült ívet húzni, sőt a monitordobálással járó robbanásszerű zajok miatt tett állampolgári bejelentés miatt még a rend őrei is bepróbálkoztak, de Zacci megnyugtatta őket, hogy semmi problem, biztos csak véletlenül leesett 3 monitor az udvaron… [;)

A compo-k a megszokottan mentek, végigszenvedte a nép a 4 channel és multichannel zakokat – a tizenegynéhányból maximum 3 volt igazán értékelhető, a többi a kaptafa színvonal, ami el is gondolkodtatott minket, és lehet hogy a következő party-n már vagy durva elő-zsűri, vagy ezen kategóriák teljes hiánya fogja megoldani a problémát… A zenészeknek meg el kellene gondolkodni azon, hogy nem kéne már ugyanazt csinálni, mint a danubiuszrádió színvonalú popzene, rendes, kísérletező, új hangzású zenéket kell csinálni, a scene nem a kullogásról, hanem az elöl-járásról szól!

A grafikák elég jók lettek – a fakeware-k kivételével – mind a pixel mind a truecolor kategóriákban. Még Unreal-nek is megjött a kedve, miután meglátta hogy mi is a födíj… :)

Az igazi földbedöngölés viszont a demo/intro compo-n volt! Elször is Poison felturbózott C64-én láthattunk egy nagyon jó intrót a Singular-tól, majd egy demo preview-t, amit a már sokat látott scenerek is tátott szájjal bámultak! Ilyen ütős zenét már évek óta nem lehetett hallani, és a számtalan part-ból álló demó olyan effekteket és sebességet mutatott be, amit ha egy 50x gyorsabb gépen kéne megírni akkor is gondolkodóba esne az ember! A Singular beadott még egy wild-ot is, ami valójában a következö Árokparty-juk invitációja volt, de nagyon profin megcsinálva. Mega THX/GreeTx 4 tha HunGaRiAn C64 Scene!!

És, jött, ami már régen volt, 2 demó és egy intró Amigára! Elsőként Brutal és LaoCe által elkövetett Warp3D-s prezentáció, amely a Mediator-ban kerregö Voodoo kártyára készült volna, de sajnos a gyártó a party napjáig nem készült el a Voodoo-s W3D-vel, így a “lassú” Permedia2-n lett bemutatva a dolog. Nem tököltek a fiúk, egyböl 640×400-as truecolor képernyőn dolgoztak, ami ugyan nagyon szép képet eredményezett, de sajnos ez a Permedia2-nek sok volt. A legszebb effekt talán az oszlopcsarnok történetben volt, ahol a falon képek lógtak, a padló vízszerüen hullámzott, és természetesen tükröződött minden mindenhol. A ködből előtűnő BoingBall is gyönyörü volt, továbbá említés érdemel még a nagyon jó zene és kép társítás, ami a bolygó mögül előtűnő Föld esetében volt igazán hatásos.

A másik demót a már igencsak profinak minősíthető Kangooroo készítette a 64k intróval együtt. Nagyon jó, újkori design jellemezte a stuffokat, Nemechek rohadt gyors kódja, illetve Chip realtime raytracing-je dominált mindkét esetben. Erre a termésre azt hiszem nem lehet panasz…

Wild kategóriában az előbb említett Árok party invit, illetve a LouiSe által elkövetett januári fYaNICA-ról készül videó volt jelen, de gyöztest sajnos szavazatok híjján nem sikerült hirdetni :) (pedig nem igazán a fake kategóriában leledzettek a release-ek) A wild-okból egy ügyes huszárvágással átmentünk a “szavazzámá gyorsan!” időszakba, méghozza úgy, hogy a januári lesby show-ról készült felvételbe – amit nagy ovációval bámult a nép – egyre sűrűbben bevágta Detox a szavazásra felszólító Scala screen-t :).

Reggelig filmvetítés volt, meg copyparty…

Az első visszhangokból, illetve a helyszíni szemléből ítélve a party nem voltrossz :) vagyis akár jónak is mondható, majd a többi riportból meglátjuk… (mindenesetre mi nagyon jól éreztük magunkat) Egy biztos, ennyi program és release régen volt, rengeteg szép csaj mászkált a place-en, gyönyörű díjserleg-warek lettek, jó élő zenéket hallhattunk, volt hideg sör meg üdítő meg kaja (lámpa, diszkó, meg csaj), szerencsére elég sokan jöttek el, nem volt deficit, kiváló fotók lógtak a falon, szal’ volt valami ezen a szombati napon, és reméljük nem volt hiábavaló megjelenni illetve beperkálni a beugrót!

TixTeleTTEl: LouiSe/AMIGAonly

p.s.: jah, legközelebb DetOX/LouiSe pardey lesz a név…aki tudja érti, aki érti az tudja…

card_small.jpg

Amiga developer hardfile

Megkönnyítendő az amigás fejlesztést, az ekkoriban már használható sebességű emulátor számára építettem egy komplett hardfile-t, amiben minden benne volt az m68k Assembly és C nyelvű fordítókhoz.

Természetesen a szükséges fejlesztői dokumentációkkal együtt…
amiga_developer_hardfile

Letöltés (Download) / ReadMe

Érdekességképpen, az egyik népszerű tutorial is erre hivatkozik: http://www.liquido2.com/tutorial/

------------------------------------------------------------------

   Amiga Developer Hardfile by LouiSe (louise@louise.amiga.hu)

                    $VER: 1.11 (2002/dec/4)

    Everything what you need to develope with AmigaOS and GCC
                         environment!

64 megabytes of disk space enough for everything :) just on AMIGA!

------------------------------------------------------------------


R E Q U I R E M E N T S :

- real or emulated 68k AMIGA (68020+)
- emulator with JIT and fast processor recommended
- Kickstart v3.x
- 16 megabytes of FAST RAM (32 recommended)
- some graphics hw (P96, CGFX with 1024x768 recommended)
- 64 megabytes of harddisk space on Amiga partition


F E A T U R E S :


AmigaOS v3.1 + Utilities:

- KingCON
- NewIcons v4
- AHI + AHI developer includes
- HippoPlayer
- New Translator library
- ToolManager v3
- DirectoryOpus v4.17pre13
- CygnusED Pro v4.2
- Scout - a powerful system info program
- SnoopDOS v3.0
- PowerPacker with PackIt command line tool
- AmiTCP v3.2b with SDK
- AWeb 3.4APL (68040 version)
- FTPMount (mount FTP: for read/write ftp sites like filesystem)
- Enforcer
- Designer (a cool GUI designer)
- ArtPro
- Speech Tools
- AsmOne v1.47
- AsmPro v1.16i
- CrossDOS v7 filesystem and tools
- FileMount - image file mounter
- Next - a cool multi document viewer
- ahi audio driver for WinUAE
- ScreenShell - full-screen shell for GCC develope
- Visage - a great picture viewer!
- dev-handler - a UNIX alike device handler (/dev/df0)
- UnixDirs3 - UNIX alike directory changing (/dev=dev:)
- Play16 - multiformat sound file player
- SWFPlayer - Shockwave flash player for 68k
- InetUtils (tcpconnect, tcplisten, tcpbug)
- indent v2.2.6 C source code formatter
- Imploder executable packer
- StoneCruncer executable packer
- SDL (Simple DirectMedia Layer) user/developer
- ReOrg - disk optimizer tool
- gccopts - GCC project / makefile generator with GUI
- thttpd + php4 - small web server with php support
- SYS:MakeDistrib script for building a non-hardfile version
- MemTrailer AllocMem(), FreeMem() protector patch
- OpenURL library for simple url handling

GeekGadgets:

- a special developer installation with:
- ixemul.library v48.2
- GCC v2.95.3
- binutils
- make
- ...

Documentation:

- AmigaOS developer reference
- AmiTCP developer reference
- bsdsocket reference
- Picasso96 API reference
- Full GCC docs
- AGA developer guide
- AsmONE, AsmPRO developer guide
- C and C++ reference manual
- LibNIX guide
- SDL developer documents
- AHI developer reference
- glib reference
- RPC guide
- StormMesa guide
- sh-utils guide
- ...


H I S T O R Y :

1.11 (2002/dec/4)
	- OpenURL v3.1 added
	- FTPMountDir assign fixed
	- DirectoryOpus config fixed (Visage, Play16, etc.)
	- amitcp GG:netinclude changed to ggtcp GG:netinclude!
	- WBStartup/Dash tooltype item DONOTWAIT added
	- Locale/Accents/magyar.accent upgraded to v2.11
	- WAV and MOD plugin configured for AWEB
	- Play16 upgraded to v1.9
	- asyncio.library upgraded from v37.2 to v39.1
	- GNU make upgraded from v3.77 to v3.80

1.10 (2002/dec/1)
	- sys:MakeDistrib script for creating tar.gz archive
	- GG:ADE-Startup script for standalone GeekGadgets start
	- thttpd v2.21b with patch 22 upgraded
	- CygnusED config modified (filename shows in status line)
	- DirectoryOpus config fixed (IFF, PNG picure show)
	- MUI HotketString.mcc upgraded to v11.2
	- Utils:MemTrailer v1.3 added
	- Next text viewer upgraded to v3.5
	- SDL upgraded to v1.2.5 (WITHOUT static lib/SDL.lib!!!!)
	- Utils:Crunch/LhA downgraded to v1.94 (2.10 is a buggy!)
	- swfplayer upgraded to v1.2c

1.9 (2002/sept/30)
	- MagicMenu removed
	- /bin/sdl-config fixed!	
	- StormMESA v3.0 (OpenGL) added
	- gccopts v1.3 added
	- asl.library updated to v42.0
	- guigfx.library updated to v19.2 (ArtPro)
	- render.library updated to v30.0 (ArtPro)
	- the missing tower.library for JPeG codec added (ArtPro)
	- Workbench background pictures changed
	- Directory Opus config changes
	- /bin/find fixed!
	- s:user-startup is modified
	- sys:locale/accents/magyar.accent updated to v2.9
	- GoldEd removed!
	- thttpd v2.21b with php v4.2.3 added (web pages in usr:local/www/ )

1.8 (2002/sept/29)
	- SDL_image updated to v1.2.2

1.7 (2002/sept/26)
	- missing links in /gg/m68k-amigaos fixed!
	- encrypt conflicts in include/crypt.h fixed!
	- libm v5.4 added
	- /bin/sdl-config added
	- ggdebug v1.0 added (to help SDL development)
	- ftime() function definition inserted to include/sys/timeb.h

1.6 (2002/aug/20)
	- ToolManager Executive/PSTree button fixed
	- CrossDOS v7 filesystem and tools added
	- ReOrg v3.1 added
	- FileMount image file mounter added
	- AHI audio driver for UAE added
	- AHI developer includes and docs added
	- Next updated to v3.4
	- current Shell stack is reduced to 100.000 from 300.000
	- ScreenShell v1.6 added
	- Visage v39.22 added (with GetModeID tool)
	- PackIt v1.19 added
	- dev-handler added
	- UnixDirs3 added
	- GoldED v6 added
	- Play16 v1.7 added
	- AWeb GIF,JFIF,PNG plugin 68040 updated
	- SWFPlayer v1.1 added
	- SWFPlayer integrated to AWEB
	- Imploder v4.0 executable packer added
	- StoneCracker v4.10.3 (stc) packer added
	- Scout upgraded to 37.237 (v3.1)
	- SDL v1.2.4beta user/developer files added
	- Picasso96 includes and autodoc file added
	- HOME environment variable set
	- /bin/makedepend added
	- unadf UAE/ADF disk image mounter/extractor tool added
	- indent v2.2.6 C source code formatter added.
	- gcc updated to 2.95.3 amiga revision 4
	- glib updated to v1.2.10
	- pth updated to 1.4.1
	- inetutils (tcpconnect, tcplisten, tcpbug) added
	- user tools added
	- bin:telnet updated
	- gawk v3.0.3 added
	- libcrypt and crypt v1.0 added
	- gcrypt library added
	- yacc v1.9.1 added
	- bison v1.27 added
	- readline v4.2 added
	- fileutils updated to v4.0
	- autoconf updated to v2.13
	- sh-utils updated to v2.0
	- bison upgraded to v1.35

1.5 (2002/aug/05)
	- grep, cmp, tr, cat and sed tools added
	- Executive task scheduler added
	- PreConfigured Dashboard
	- HippoPlayer multi format module/sound player
	- ArtPro image processing program
	- SayMore, Talk2Me, SayV43 speech programs
	- ReOrg v3.1 - disk optimizer program
	- AsmOne v1.47 and AsmPro v1.16i assemblers
 
1.4
	- second public release

1.3
	- first public release

fYaNICA 2kONE (#5)

Talán az egyik legjobb hangulatú fYaNICA party volt a 2001 januári… Sajnos alig maradt meg róla valami az utókornak, amit sikerült fellelnem, azt most közzéteszem.

Ekkoriban ácsoltam egy gyors intrót az ott történtekből, az akkor technikai szintnek megfelelően:

Néhány név a szereplők közül: Petike^AV, Detox, Lay, Tomcat, Evilroy, Angie, Sau, Leeroy, Neongod, Teo, Exceed dudes, NewWave dudes, Zorba, Ratman, Emeric, EFT, Chip, MrZ, LouiSe, meg a cicalányok…

Ha elvinné a cica a guglivideóról, akkor itt egy backup a muvihoz: LouiSe-fYaNICA_2kOne-intro.mpg

fYaNICA.netexpert.hu

CHIP – Amigás grafikai programok

Az Amigák grafikai hardware-e megjelenésekor kiugrott az összes addig megjelent személyi számítógép közül, és jó néhány olyan alkalmazás számára nyílt meg ezzel egy új piac, amelyek a nyolcvanas évek közepe előtt kizárólag mainframe-eken, vagy speciális célhardveren tudta futni. Az egyidőben (HAM mód, amely megkötésekkel ugyan de képes ilyen színmélységre) megjeleníthető 4096 szín, a hardware-es vektorgrafika, illetve blitter ideális felületet jelentett a rajzoló, raytracer, és animációs programoknak.

Rajzprogramok

Nagyon sok grafikusnak máig is Daniel Silva Deluxe Paint nevű rajzprogramja jelenti a pixelgrafika legjobb eszközét. Ez egy igen kis erőforrás-igényű alkalmazás, mindössze egy floppy-n helyezkedik el a főprogram (a másik két lemezen demóképek találhatók) és a futtatásához is elég egy 1 megabyte-os Amiga500-as. (Nagyon fontos tulajdonsága az összes Amigás rajzoló programnak, hogy a leglassabb processzoron is lehet vele akár kört is rajzolni egérrel, nem fog megtörni a vonal, köszönhetően az AmigaOS-nek, és a sajátságos input- és videó-kezelésnek.) A DPaint képes animációkat is készíteni, akár két végső fázis közé átmenetet tesz – metamorfózis -, belső tömörítést használ a képkockákhoz – minimális memóriaigény -, az animbrush-ok segítségével nagyon könnyen készíthető teljes képernyős bemutató úgy, hogy a brush-ban vannak tárolva a változó területek, és azokat egy egérkattintással el lehet helyezni az aktuális képernyőn, majd a következő kattintásra a következő animációs kocka lesz a brush-ban.
Persze az 1986-ban kiadott DPaint-ot azóta számtalan jobbnál jobb grafikai program követte, a HAM módokban dolgozó DigiPaint, ami elsősorban digitális fotók retusálására készült, a Brilliance, amely a grafikusok szerint a világ legjobbja a pixelgrafika tekintetében, illetve a máig is fejlesztett Personal Paint.
A Personal Paint ma igen nagy népszerűségnek örvend, mert az előbb említett programoktól eltérően képes többféle file formátumot is importálni/exportálni – akár konverzióra is használhatjuk -, igen jól megtervezett és kivitelezett animációs felülettel rendelkezik, támogatja az AmigaOS 3.x nyomtatóit, és DataType-jait, illetve az RTG grafikát. A PPaint volt az első kereskedelmi software, amely PowerPC processzort használt, igaz csak blitter emulációra. A Cloanto Amiga Forever csomagját (Amiga emuláció) megvásárlók ingyen megkapják a PPaint legfrissebb verzióját is a CD-n.

Raytracer programok

A 3D-s környezetek teremtése Amigán már a kezdetektől igen erősen jelen van a software piacon. Az olyan legendássá vált programok, mint az Imagine, a Real3D, vagy a Lightwave a személyi számítógépek közül legelőször AmigaOS alá készült el. Az utóbbi programmal, egy Amiga 4000-esekből összeállított render-farmon készült például a magyar tévében is látható Babylon5, vagy a SeaQuest DSV sorozat összes animációs eleme. A jelenkor nagyjai a RayStorm, illetve a Tornado3D. Mindkettő támogatja a PowerPC processzorokat, illetve az utóbbi a 3D-s grafikus chip-eket is. A Tornado3D sokak szerint az a software, amelyért érdemes Power Amigát venni még ma is!

Animáció lejátszók

Talán az egyik legjobb Amigás animációkészítő és konverter program a MainActor Broadcast – jelenleg PC-n is fejlesztés alatt áll hasonló névvel – amely számtalan kép és animáció formátumot képes összefűzni, illetve elemeire bontani. A konvertálás mellett megjelenítésre is képes, továbbá keyframe-ek definíciójára, időzítés készítésére, és hang-kép szinkronra.
A ma használatos MPEG filmek lejátszása elsősorban a PowerPC processzoros gépeken lehetséges, köszönhetően az igen számításigényes formátumnak, és a C-ben megírt kódnak. Egyetlen 68k-s lejátszó létezik, amely képes elfogadható sebességet produkálni, ez a RiVa, amelyet nemrégiben kezdtek fejleszteni – némi magyar részvétellel – és az assembly-ben írt kódnak köszönhetően egy 68040-es vagy 68060-as processzoron is lehetséges a 15-20 kép/másodperces sebesség. A PPC programok között több is le tud játszani MPEG-et illetve VideoCD-t, ilyenek az IsisPPC, az AMP, és a Frogger.
A kisebb számításigényű formátumok is lejátszhatók szinte kivétel nélkül a 68k-s processzorokon. A legnépszerűbb lejátszó a Thomas Krehbiel által készített Viewtek, amely az Amiga planar formátumú animációs formátumait (ANIM, ANIM5, ANIM7) tudja megjeleníteni. A Microsoft, és Apple operációs rendszereken előforduló AVI és MOV file-ok megjelenítését egy magyar software képes a legtökéletesebben elvégezni, ez Török – Phoenix – László MooVid-ja.
Létezik a UNIX platformon született XAnim-nak is Amigás portja, de ez – köszönhetően az IXEmul.library-nak – igen lassú, és nehézkesen kezelhető, összehasonlítva a natív Amigás programokkal.

Multimédia

A mára már szerencsésen elértéktelenedett fogalom sokkal inkább 1985-ben született, az Amiga 1000 piacra kerülésével, mint 1995-ben… Ez volt az első olyan személyi számítógép, amely képes volt akadozás mentesen lejátszani animációt és hangot egyszerre, a tévében megszokott minőségben. A játékok számára készült architektúrát hamar megkedvelték a software gyártók felismerve a hardware adta grafikai lehetőségeket, illetve a minimális processzoridőt használó hang és kép megjelenítést. Ebben az időben született például a Scala MultiMedia, amely azóta is párját ritkítja a multimédiás alkalmazások között. Ebben a programban egyesítették az Amiga hardware adta lehetőségeket, és a világos, egyszerűen kezelhető felhasználó felületet. A minimális hardware igénnyel párhuzamosan egy komplex, maximálisan konfigurálható videó-feliratozót, képújságkészítőt kapunk, amiben a számtalan módon variálható mozgású és típusú betűk, a szintén szabadon mozgatható képek, illetve az animációk valós időben egy script által leírt módon kerülnek megjelenítésre. Az Amigák igen jó minőségű PAL vagy NTSC kimenetét, illetve a Composite vagy RGB videojelet közvetlenül rá lehet kapcsolni a TV stúdió rendszerére, nem is beszélve az Overscan-ről, ami lehetővé teszi a szabványos képméreten kívüli megjelenítést, így a keret nélküli bemutatót is. A Scala-n kívül a Maxon is kiadott hasonló tudású software-t, sőt a Commodore Amiga is készített egy igen komoly programot AmigaVision néven.

Konverterek, képfeldolgozók

Ezen a fronton sincs szégyenkezésre oka az Amiga platformnak, mert tényleg kiváló programok születnek manapság is. A ma már történelminek nevezhető Art Department Professional volt az első igazi multifunkciós konverter és képfeldolgozó program. Mivel nem volt képes saját virtuális memória kezelésre, a megjelenésekor indokolatlanul nagy memóriaigényűnek számított. Vele párhuzamosan kezdték el fejleszteni a máig is fejlődő ImageFX-et, amely sebességében ugyan alul maradt az ADPro-hoz képest, de a háttértároló méretétől függően bármekkora képeket tudott kezelni, memóriamérettől függetlenül. Ezen utóbbiból most jelent meg a 4.0-ás verzió, amihez ugyan a PowerPC-s modulokat külön kell megvásárolni, de számtalan újítással, és igen korszerű felhasználói felülettel rendelkezik.
Szintén igen aktív fejlesztések eredményei a Haage & Partner Art Effect-je, a mostanság előkerült FxPaint, illetve a rendkívül atraktív Photogenics. A Free Amiga Project keretein belül készül a Linuxon már óriási népszerűségnek örvendő GIMP Amigás portja is, amely elkészültekor igen komoly vetélytársa lehet az előbb említett programoknak, már csak azért is, mert ez ingyenes lesz…

Összefoglalóként érdemes megemlíteni, hogy szinte az összes felsorolt program rendelkezik AREXX interface-szel, tehát a belső funkciói az összes alkalmazás által elérhetőek. Így nagyon egyszerűen készíthetők új effektek, illetve az AREXX script-ek segítségével batch rendszerben sok ezer file is feldolgozható felhasználói beavatkozás nélkül.

ifx.jpg

isis.jpg

SNews

A CHIP Magazin októberi száma jubileumi az Amigások számára… Most lesz egy éve, hogy elindult az Amigás rovat, és úgy tűnik mind a kiadó, mint az olvasók meg vannak vele elégedve (bár kaptam egy-két bíráló levelet, amit domain-kill-el jutalmaztam :)). Az újságnál ez pár ezer példánnyal magasabb eladási mutatót jelent – ami persze nem csak az Amiga rovatnak köszönhető – az olvasóknak pedig azt, hogy havonta visz a postás az ország legeldugottabb szegletébe is legalább 50 megabyte Amigás programot, és 10-15.000 karaktert is ugyanebben a témában.

A 12×50 megabyte már maga is szép mennyiség az olyan Amigások számára, akik számára nincs más mód kedvencük etetésére friss programokkal, valamint lehetőség szerint a CD-n hasaló HTML oldalak is tartalmaznak információt azon túl, amit a nyomtatott mag 3 oldala jelent.

Tehát itt is szeretném megköszönni a támogatásotokat – már aki nem csak a száját tépte, meg nyafogott – és remélem továbbra is lesz Amiga az ország legolvasottabb számítástechnikai magazinjában.

Dragon György barátunk nyomul tovább a Petőfin, Petike lankadatlanul építi magyar Amigás birodalmát, és minden tiszteletet megérdemlő módon csinálja az Amiga Világ magazint, sőt hamarosan Napi2 hathatós segítségével megjelenik egy új, magyar nyelvű Amigás könyv is.

Ez a jelen, a G4-es Phase5 kártyák, meg az AI szokásos ködösítésével tarkított Amigás fronton, itt kelet-európa nyugatjában!

Azt hiszem, mégis rájöttem a probléma megoldására. A CHIP Magazin (szerintem itthon a legjobb PC-s újság, és van benne – LouiSe jóvoltából – Amiga rovat is) régebbi számában olvastam, hogy az IDE kábel hossza max. 45 cm lehet, sôt, ha a vezérlôre kettôt csatlakoztatunk, akkor ez kábelenként megfelezôdik, azaz ilyenkor csak 22,5 cm lehet a hosszuk. Ezek után lecseréltem a két vinyóhoz csatlakozó kábelt egy rövidebbel, és valóban megszűntek a hibák. A probléma most már csak az, hogy egyrészt ilyen rövidebb kábeleket nem igazán árulnak, másrészt rövid vezetékkel eléggé nehéz beszerelni, pl. egy PC-s házba a drive-okat, mert nem igazán ér el messzire a kábel.

CHIP – Linux Amigán

Az elkövetkezendő évek – vélhetőleg – egyik domináns operációs rendszere, a Linux egyáltalán nem áll távol az Amiga világtól. A Commodore cég a 90-es évek elején még egy UNIX (68030 SVR4) operációs rendszerrel szállított Amiga 3000UX fantázianevű gépet is piacra dobott, elsősorban a szerver kategóriát kedvelők részére. Viszont a Linux más világ, bár a felületét tekintve a nagy ős nyomdokait igyekszik követni. A másság miatt viszont igen kedvelt lett világszerte, és ez igaz az Amiga hardware-rel rendelkező pár százezer emberre is.

A kezdetek

A Motorola 68000-es szériájára (68k) is elkészültek az egyes disztribúciók, így az Amiga, Atari, Macintosh, Motorola VMEbus és a NeXT munkaállomásokon is elérhető jó néhány éve ez az operációs rendszer. A Linux Intel platformon való megjelenése után rövid idővel Hamish Macdonald, és Greg Harp elkészítette az első 68k-s Linux-ot, Amigán. Ezek az első próbálkozások a 0.0.5 szintjén mozogtak, és az 1.3-as verziószám elérése után a 68k-s projekt átkerült Roman Hodek-hez, és Jes Degn Sørensen-hez, akik az 1.3.94-es verzióval ezt a platformot is beállították a hivatalos kernel fába.

A folytatás

A jelenben a 2.x-es kernelek már teljesen egyenrangúak megbízhatóság és teljesítmény szintjén az Intel platformon fejlesztett társaikkal, illetve a 68k-s fejlesztésekből nőtte ki magát a Phase5 duál processzoros (BlizzardPPC, CyberStormPPC) kártyáihoz készült APUS kódnevű PowerPC Linux is. Amigán az APUS hozta meg a felhasználók kedvét ehhez az operációs rendszerhez, mert a 68k-s processzorok teljesítménye sokkal inkább igazodik az AmigaOS nyújtotta minimális processzorigényt felmutató felületéhez (GUI), mint a Linux-on használt X.

A valóság

Itt meg kell jegyeznünk, hogy az otthon AmigaOS-t használók számára a Linux, mint operációs rendszer valószínűleg soha nem fog alternatívát jelenteni, ennek leginkább a monopolizált Intel-Microsoft világban van igazán nagy jelentősége. Míg az AmigaOS egy 14 megahertzes 68020-as processzoron, 4 megabyte RAM-mal is kifogástalanul, és gyorsan működik, továbbá az alkalmazások jelentős részét is hasonló paraméterekkel képes futtatni, addig a Linux disztribúciók, és az ezekben található programok nem igazán fognak elfogadható minőséget produkálni, hacsak nincs a gépben egy PowerPC processzor… Software ellátottság terén sincs – a Linux-szal összehasonlítva – az AmigaOS-nek oka panaszra, talán a szerver-ek, a Netscape Communicator, és a mostanság megjelenő két PowerMac emulátor (SheepShaver, Mac-On-Linux), meg az Amigásokat jellemző olthatatlan megismerni-vágyás fogja legalább egy kipróbálás erejéig rávenni őket egy-egy Linux disztribúció telepítésére. Sőt, jó néhány területen még – bár a Linux-os fejlesztéseket nézve ez nem fog örökké tartani – mindig vezet az Amigás világ, ilyenek a CD író, file kezelő, irodai csomagok (szövegszerkesztő, táblázatkezelő), grafikai és animációs software-ek, illetve a zenei programok. Persze az Amigára megjelent több ezer játékprogramról se szabad megfeledkezni, ami egy otthoni felhasználó számára igenis fontos momentum, ha már operációs rendszerek között kell választania. Az alkalmazásokon túl, maga az OS is fényévekkel közelebb áll az emberhez mint a napról napra fejlődő Linux, az olyan tulajdonságokat, mint dinamikus ramdrive, autoconfig, screen-ek, shutdown nélküli kikapcsolás, villámgyors felület, és a többi sok-sok megszokott dolgot nagyon nehéz felváltani egy teljesen más világgal.

Bár sokaknak úgy tűnhet, de ennek a cikknek nem az a célja hogy elrettentse az Amigásokat a Linux-tól, hanem ennek pont az ellenkezője. Ugyanis az unikumnak számító AmigaOS-nek köszönhetően folyamatosan távolodtak el a ‘nagy cégek’ ettől a platformtól, – bár ha az Amiga International tervei valóra válnak az új géppel akkor ez a tendencia remélhetőleg meg fog fordulni – és manapság már szinte olyan érzése van az embernek, mint a Linux-al néhány éve, mikor még ott sem voltak jelen a ‘nagyok’ és maguk a felhasználók leheltek életet kedvencükbe azzal, hogy a hiányzó szoftvereket maguk írták meg… A Linux-al az Amiga tulajdonosok ama régi vágya válik valóra, hogy a frissen megjelenő software-ek minden késedelem – portolás – nélkül rákerülhessenek kedvenc masinájukra, és – megtartva természetesen az AmigaOS-t is – piacképes tudást szerezhessenek egy olyan operációs rendszerből, amelyből talán néhány év (?) múlva legalább annyi fog működni világszerte, mint ma a domináns Windows sorozatból.

Hardware követelmények

A 68k-s vagy PowerPC-s Linux kernelekhez mindenképpen szükségeltetik egy PMMU-val (Programmable Memory Management Unit) ellátott processzor, 68030-68060 (az EC sorozat tagjai NEM tartalmaznak ilyen részt!) illetve a PowerPC 60x-es és G3-as sorozat. Létezik ugyan egy úgynevezett uClinux (Microcontroller Linux) amely képes futni az összes 68k-s processzoron – MMU nélkül is – de ilyenkor hiányozni fog az OS-ből a vituális memória kezelés, és a memóriavédelem. A Linux memóriaigénye nagyon kicsi, 2 megabyte FASTRAM-mal már elindul, de grafikus alkalmazásokhoz ajánlnatos minimum 8 mega, vagy méginkább ennek a tízszerese. A winchester-en is ajánlatos 100 megabyte Linux, és minimum 16 megabyte LinuxSwap helyet biztosítani számára. A Linux boot loader használatához minimum 2.x-es Kickstart-nak kell a gépben lennie.

A valóságban, vagyis ha ma szeretné valaki igazán elkápráztatni magát a Linux-szal, és annak grafikus felületére készült programjaival, mindenképpen ajánlatos 64 megabyte RAM, 1 gigabyte winchester, és egy PowerPC 603-as processzor. Ilyenkor megnyílik a világ, előkerülhetnek az MP3, vagy VideoCD lejátszók, a híres Communicator, fejlesztői környezetek, emulátorok, vagy éppen a sok-sok 3D-s játék. Ezekhez – és a ‘normális’ felbontásokhoz is – melegen ajánlott egy grafikus kártya, lehetőleg 3D chip-pel. A Permedia2-es kártyákhoz már létezik 3D gyorsított XF86 is.
lnxppc1.gif

Disztribúciók

Manapság legnépszerűbb a RedHat LinuxPPC disztribúciója, amelynek 5-ös verziója egy hónapja látott napvilágot. Népszerűségét nem elsősorban voltának köszönheti, hanem annak hogy a legnagyobb példányszámú Amigás magazin, az angol Amiga Format feltette a teljes disztribúciót egyik CD mellékletére… (Ugyanezt megtette az Amiga Világ is itthon)

Ugyancsak egy nemhivatalos RedHat klón a Linux Rough Cuts disztribúció, amely a ‘alternatív’ processzorokra (PowerPC, UltraSPARC, MIPS) készült. Ezt hivatalosan a német Schatztruhe-től lehet beszerezni.

A Debian-nak is van teljes 68k, és PowerPC verziója, ez utóbbit viszont jelenleg csak az ‘unstable’ Potato formában lehet letölteni.

Nemhivatalos Debian port az Eagle project, amely kizárólag 68k Amigákra készült, saját loader rendszere van, a Linux-ot grafikus felületről indíthatjuk, akárcsak az APUS-t, az AF MUI-s programjával.

Ezeken kívül van Amigás verzió a NetBSD, FreeBSD, Yellow Dog, és MkLinux verziókból is, vagyis két három disztribúción kívül az összes létező közül választhatunk. Ezzel együtt az is igaz, hogy szinte az össze ‘unofficial’ kategóriába tartozik, vagyis kis csoportok, és nem a nagy kiadók készítik a csomagokat, és a CD-ket.
ydog.gif

Lépésről lépésre…

Ha megvan a megfelelő hardware-ünk, előkészítettük a megfelelő partíciókat, és megszereztük a kívánt disztribúciót, szükségünk lesz egy előfordított kernel-re. Ezt természetesen a processzorunkhoz (68k, vagy PowerPC) illeszkedő kell hogy legyen, illetve legyenek benne a meglévő hardware-einkhez szükséges driver-ek.

Ezek után szükség van egy úgynevezett ramdisk image-re, vagy egy olyan floppy-ra, amelyről majd a kernel el fogja indítani az operációs rendszert. Ezt érdemes a ramdisk image-ből csinálni, mert sokkal gyorsabb, és kevésbé sérülékeny.

Az egész boot procedúrát elősegítendő, Duncan Gib készített egy grafikus felületet, amelyben beállíthatjuk a megfelelő paramétereket, (Kernel, CPU, RAM, Video mód, root partíció, ramdisk image, speciális opciók) így nem kell a Bootstrap-ot kézzel konfigurálgatni.

launcher.jpg

Ha minden beállítás sikeres volt, akkor meg fog jelenni a megszokott fekete fehér konzol képernyő, APUS esetében a jobb vagy bal felső sarokban egy Linux pingvinnel. Innentől kezdve a választott disztribúció fog lépésről lépésre vezetni az installáció során.

Az Amigás Linuxok jövője

Hasonlóan a többi hardware platformhoz, az Amigások között is folyamatosan nő a Linuxot használók száma. Ezzel párhuzamosan szerencsére egyre többen foglalkoznak a gépspecifikus fejlesztésekkel is, 68k és PowerPC oldalon is. A Linux APUS project a Phase5 támogatásával indult el, és folyamatosan (Jesper Skov-nak köszönhetően) biztosítják számára a kívánt support-ot. Jelenleg – Linux módban – a dual processzoros kártyák 68k oldalát már a kernel kikapcsolja, így egy erőforrás kihasználatlan marad. Ennek megszüntetésére több terv is született, egyesek grafikai gyorsítónak szeretnék felhasználni az alvó processzort, mások pedig – az AROS-t használva – natív AmigaOS-t futtatnának a 68k processzoron. Bármelyik terv is valósul meg, mi felhasználók biztosan jól járunk vele.

Ugyanolyan jól, mint magával a Linux-szal – mert bár némileg ellentmondásosnak tűnhet ez a cikk is, szükséges megismernünk egy más környezetet is. Főleg annak fényében, hogy az egész felfogás nem áll túl messze az AmigaOS-től, – anno egy tőről fakadtak – és ugyanolyan hiánypótló szerepet fog előbb utóbb betölteni minden Amigás rendszerében, mint manapság a Macintosh emulátorok. Azzal az apró különbséggel, hogy a Linux ingyenes – ellentétben a MacOS-szel – és az arra készült alkalmazások többsége szintén az.

Link-ek

Magyar Amiga Linux honlap http://AMIGAonly.ahol.com/amilinux/
Linux m68k homepage http://www.linux-m68k.org/
Linux APUS ftp://ftp.sunsite.auc.dk/projects/apus/
uClinux http://www.esat.kuleuven.ac.be/~pcoene/
RedHat Amiga Linux http://www.feist.com/~rjflory/linux/rh/index.html
Eagle 68k Amiga Linux http://www.eagle-cp.com/www/m68k.html
Debian PowerPC port http://www.debian.org/ports/powerpc/