Felnőtt telefonok

Még valamikor 2007. januárjában csodálkoztam rá az Apple telefonjára először, úgy mint technológiára, mint megjelenésre és mint ötletre. Azóta eltelt három és fél év, és nem vettem magamnak iPhone-t…

Annak, hogy nem vettem magamnak ilyen almás okoskát, több oka is volt. A legkomolyabb ok, hogy nem akartam vele foglalkozni. Ismerem már magam annyira, hogy egy ilyen kütyüvel a maradék szabadidőmet is ügyesen el tudnám pazarolni, elkezdenék fejleszteni rá, töltögetném rá a jobbnál jobb cuccokat, stb. Az tűnt a legjobb megoldásnak, ha jó messziről nézem. Szép, mint az oroszlán az állatkertben, de otthonra nem kéne. Nem utolsó sorban ez egy önuralmi teszt is, hiszen vehetnék magamnak ha akarnék, csak azon múlik, hogy akarok-e.

Nos, a post gondolatindítója az volt, hogy a héten kezembe került egy Android-os (HTC) masina is és meglepődve tapasztaltam, hogy már – az iPhone-on kívül is – létezik használható állapotú felülettel megvehető telefon! Erre jó sok évet kellett várni, mert a Symbian és WindowsCE/PocketPC/WinMobile (ehh, mennyi vacak név ugyanarra a vacakra) uralta telefonokra mindent el lehet mondani, de azt, hogy használhatóak lennének, semmiképpen. Pontosítok, számomra nem használhatóak, arra semmiképpen, amire kellene. Nem elég hogy lassú, de ronda és nehézkes is benne bármit megtalálni, bónuszként instabil és drága. Megszokta a nép, mert ez van, nyomogatják is bőszen. Sok sikert hozzá.

Jelenleg két telefonom van – eljön majd az az idő is, mikor egy sem lesz, ez egy konkrétan elérendő cél amit már régen kitűztem magamnak – az egyik egy fapad Nokia a másik egy öreg Nokia. No nem azért, mintha a Nokia gumicsizma jobb lenne a többinél, hanem azért mert így alakult. A fapad egy céges eszköz, mikor lehetett választani ezt választottam, mert ez volt a legolcsóbb, legegyszerűbb. Az öreg meg már velem van jó régóta, az egy 9110-es Communicator, GEOS operációs rendszerrel, 486-os processzorral, kapcsolható háttérvilágítással és monokróm kijelzővel. Vasak ezek, jobb lenne ha nem kellenének, de egyelőre kellenek. Adok nekik enni időnként és ennyi.

A héten jelentette be az Apple a legújabb, csili-vili, sokmindenttudó iPhone vasat és a hozzá frissített iOS-t (nekem erről mindig a Cisco jut eszembe, nyomtam én konzolon sok betűt abban a remekben) is. Dupla kamera, dupla mikrofon, dupla felbontás, dupla élvezet. Mindent megy a zsebbe, mindig ott lehetünk a drót végén. Még hogy chip-et rejtenek a vakcinák… Fenét. Rálógatjuk mi magunkat arra a drótra, még fizetünk is érte, csak csillogjon a csipesz. De az se nagy baj ha nem csillog, ha kicsit sárga, kicsit savanyú – csak legyen a mienk. Ha tulajdonlom, akkor az az enyém, akkor az onnantól én vagyok. Csak ezt nem könnyű megérteni.

Egyszóval azt hiszem kockaként kijelenthetem, hogy 2010-re felnőttek a telefonok – pontosabban lehet olyan telefont (operációs rendszert) választani, ami felnőtt, a többi marad a homokozóban továbbra is -, azaz lehet emberi módon használni őket. Immár nem csak egyből és a vacakokból lehet választani, van kettő is, már ha fontos ebben is az alternatíva. Jó érzés az informatikában is azt tapasztalni, hogy ha valami nagyon rossz irányba megy, gyorsan kitermeli azt, ami majd a jó irányt adja. Részben megtörtént ez az asztali operációs rendszerekkel is, bár ott még a Linux/Android platform várat magára. A szerverek tekintetében még nem érzek változást, de azt hiszem, az elkövetkező években ott is történni fog valami “forradalmi”. Ráférne. Ugyanúgy, mint a fejlesztői környezetekre és programnyelvekre is. Az evolúció gonosz dolog, a hullámok úgyszintén.

Almárium szerviz SAGA

Egy kis vérfrissítést teszek ezzel a témával kapcsolatban, mely 2008. januárjában indult egy árajánlat kéréssel és megrendeléssel, majd egy áprilisi beszereléssel és egy májusi reklamációval sikerült létrehozni egy igazi hazai történetet, melynek azóta sincs vége…

Az alábbi levéllel indul a történet, aminek sajnos azóta sincs vége – egyszerűen nem kapok érdemi választ sem arra, hogy mi történhetett a gépem akkumulátorával, sem arra, hogy mit tegyek a rosszul beszerelt, vagy rosszul működő billentyűzettel.

Tisztelt Bakos Úr,

Szeretném megkérni Önt, hogy nézzenek utána szervizükben, nem került-e elcserélésre a PowerBook-om (W8432025QW3) akkumulátora. A billentyűzet csere óta feltűnően alacsony (kb 1-1.5 óra) a hálózat nélküli üzemideje, így kivettem az akkumulátort és megnéztem a szériaszámát (3X4281B1RJPA), melyről kiderült, hogy biztosan nem az eredeti.

A PowerBook első tulajdonosa vagyok, – a gép hazai vásárlás – eddig nem volt szervizben, a memória bővítést én magam tettem bele, így biztos vagyok benne, hogy nem lett kicserélve az akkumulátora sem – mely a billentyűzet csere előtt folyamatosan tudta a 2.5 órás üzemet.

Várom válaszukat!

Üdvözlettel,
Nagy Lajos

Ez utóbbit már akkor furcsálltam mikor néhány órai várakoztatás után átadták a gépet, kétkedésemre a szervizes srác vissza is vitte, hogy javít a “púpos” megjelenésen, de úgy hozta vissza, hogy “ennek így kell állnia”. Én meg jó balek módjára fogtam, kifizettem és eljöttem, mert akkor még nem tudtam, hogy balek vagyok… Hát az lettem, talán jobban jártam volna ha nem cseréltetem ki a billentyűzetet, hanem továbbra is a külsővel használjuk.

Jó ideig nem akartam közölni ezt a történetet – noha sokaktól sok rosszat hallottam erről a szervizről – mert úgy gondoltam, először próbáljuk meg egymás között tisztázni a kérdést. Ez nem is lett volna túl bonyolult, esetünkben például egy válasz levélben leírja a szerviz képviselője, hogy az én gépemben gyárilag XYZ123 sorozatszámú akkumulátor volt, most is az van benne – azaz alaptalan az a felvetésem, hogy elcserélték és egyszerűen pont most romlott el -, továbbá vigyem be a billentyűzetet és gyorsan, soron kívül megjavítják.

Mert ez lett volna a normális, ügyfelükként általam elvárt viselkedés. Ezzel szemben magasról néztek/szartak le rám, mint naív/balek ügyfélre, aki a pénztáról való távozás után próbál reklamálni. Érdemes lenne megfigyelni a levelemre érkezett válasz stilisztikáját és helyesírását is!

Bizonyára vannak lehetőségeim azon túl is, hogy leírom ezen az oldalon a sirámomat, írhatok panaszlevelet az Apple-nek, vagy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak – még az is elképzelhető, hogy valamilyen módon orvoslásra kerül a problémám, de ez csak félsiker, valójában nem is érdekel. A nagyobb gond ebben az esetben, hogy bizonytalanná tesz mint vásárló, a félmillió forintos MacBook Pro gépemet garanciális esetben hozzájuk vigyem? Vagy a többi, még garanciális eszközünket? Hát nincs bizodalmam bennük, főleg azután hogy iJoe-nak – és a lenti fórumot olvasva másoknak is – is komoly gondjai vannak velük…

“Az Apple hazai szervizhelyzetéről jó pár fórumtéma indult már nem feltétlenül pozitív hangvételben. Megnyugtató, hogy az illetékesek tudnak a hiányosságokról, ám érdemi változás sok területen nem szerepel a tervek között. Az egyik ilyen durva hiányosság a 10 kilogrammnál nehezebb számítógépek beszállítása. …”

Nos, én nem ezt várom el egy olyan márka hivatalos garanciális szervizétől amelynek termékeire eddig egy kisebb lakás árát költöttem el! És főleg nem ezt várom el egy olyan cégtől aki a következőket írja szedet-vedett, alap RapidWeaver témával felvértezett honlapjára:

“Cégünk, az Almárium-Pro Kft. a magyarországi Apple disztribúció hivatalos garanciális szervize.

Célunk, hogy a mind nagyobb hazai Macintosh-t használó közösség a vásárlás után is kitűnő, a márka megítélésének megfelelő szolgáltatásban részesüljön.
Garanciális ügykezelést, garancián túli szolgáltatásokat, bővítéseket kínálunk szakszerű, hivatalos és gyors formában.”

Néhány fotó a billentyűzet viselkedéséről:

Kapcsolódó fórum: beszeljukmac.com: Powerbook G4 – Almárium Szerviz

Update 2008. július 16: Ma délután felhívott Dávid Péter az Almárium Pro Kft. ügyvezetője és ígéretet tett a bejegyzésben szereplő dolgok kivizsgálására, továbbá írt egy E-Mail-t az Apple egy hazai munkatársának akkumulátor szériaszám ügyben. Várjuk a fejleményeket….

Update 2008. október 5: Azóta sem történt semmi, se telefon hívás, se válasz az elküldött e-mail-re. Azoknak lett igaza, akik ezt jósolták…

Update 2008. október 6: Lássuk, ér-e valamit a Homár vagy a beszeljukmac.com fóruma

Update 2008. október 10: Mindössze az Almárium egyik alkalmazottjától kaptam e-mail-t, amit köszönök ezúton is – de azok akiknek ez a feladata lett volna, továbbra sem tettek egy lépést sem a probléma megoldása érdekében.

Update 2008. október 13: Megjelent egy hír, miszerint a 15″-es MacBook Pro gépek NVidia kártyájával gondok lehetne: Az érintett MacBook Pro számítógépeket 2007 májusa és 2008 szeptembere között gyártották, beleértve a következő típusokat: … MacBook Pro (15 collos, 2.2/2.4GHz). A fenti aggodalmam lassan beérik…