Elektronikus közbeszerzés

Bizonyára sok-sok dolog van a világon amit érdemes elektronizálni – és még több olyan amit nem kellene…

Talán az első kategóriába tartoznak azok a rendszerek, amelyekkel az utóbbi években sikerült közelebbi kapcsolatba kerülnöm, mint az elektronikus számlázás (E-Számla), vagy az elektronikus dokumentum-gyár, illetve az erre épülő elektronikus közbeszerzés (eProcurement).

E kettő a nem is olyan távoli jövőben szépen szimbiózisba fog kerülni és együtt fogják majd óvni a fákat… Legyünk kicsit idealisták, tehetik, technológiai értelemben készek a papírmentes folyamatok támogatására, ha ezt a törvényhozók – mint az általunk megbízott ideiglenes ügyvezetők – is így akarják.

tenderworks_eprocurement

Az elektronikus kormányzat az utóbbi 10 évben egész Európában komoly fejlődésen ment át, de csak az utóbbi néhány évben jöttünk rá arra, hogy egységben kell gondolkozni, különben csak újabb megoldandó probléma halmazt építünk ezekkel a méregdrága rendszerekkel. Előtérbe került az új divatszó, az “interoperabilitás” – azaz legalább közösségi szinten legyenek átjárhatók, kooperatívak a kialakítandó rendszerek.

Mivel szeretett földrészünkön nem az amerikaihoz, az oroszhoz vagy a kínaihoz hasonló diktatúra működik, ezért itt ajánlásokkal, támogatásokkal próbálunk egységesíteni. Ez egy lassú és nehézkes folyamat, ahelyett, hogy az EC készíttetne egy saját kommunikációs protokollt és implementáltatna hozzá egy applikációt – amelyet a tagországoknak kötelezően használandónak ír elő -, azt az utat választotta, hogy támogatja a kommunikációs protokoll kialakítását (pl.: PEPPOL projekt) és a piaci szereplőkre bízza a rendszerek kialakítását – több esetben szintén támogatott projektek formájában.

PEPPOL infrastructure overview

Szilveszter előtt egy nappal – vajon mi indokolhatta az uborkaszezonba tenni ezt az MTI hírt – a kormányszóvivő bejelentette, hogy hamarosan megváltoznak a hazai közbeszerzési szabályok, az ígéretek szerint kivételesen nem bonyolultabbak, hanem egyszerűbbek lesznek.

A nyilatkozat talán legérdekesebb részei:

… az egyes eljárások nyomon követhetőségét biztosítja, hogy az ajánlatkérőnek a közbeszerzés minden egyes lépését nyilvánossá kell tennie az interneten. … mind a nagy értékű, mind a kisebb értékű közbeszerzéseket 2010. július 1-jétől kizárólag elektronikusan lehet intézni.

Azaz van még másfél évünk arra, hogy kialakítsunk egy környezetet, mely igazgatásrendészetileg, jogilag és technológiailag is képes lesz fogadni és feldolgozni, illetve a pályázók irányába elérhetővé tenni a hazai közbeszerzési pályázatok jelentős részét. Remélhetőleg ezt olyan formában teszi, hogy a közösségen belüli egységes kommunikációs platformot is támogatni tudja. Szerencsére nem kell elsőnek lennünk ezen a téren, kicsit nyugatra tekintve, a sógorok és a horvátok közösen készítettek és használnak egy ilyen (PEP Online) rendszert…

tenderworks_blockflow

Az a technológiai megoldás, amin van szerencsém az utóbbi években dolgozni egy speciális dokumentum-gyár, ami szorosan kapcsolódhat ezekhez a rendszerekhez, egyfajta backend-ként. A strukturált, konzisztens dokumentumok előállítása talán ezekben a (köz)beszerzési folyamatokban a legfontosabb, hiszen mind a felhívások, mind a pályázatok szakmai és jogi értelemben is komoly felügyelet alatt vannak, nagyon könnyű egyrészről döntőbizottságot, másrészről kizárást ábrázoló érdemrendet kapni a tevékenységünkért – egyik sem túl kifizetődő.

A héten volt az ePractice.eu e-Procurement fórumának találkozója Bécsben, ahol bemutatták az elektronikus közbeszerzési rendszerek már elkészült és hamarosan elkészülő implementációit. Ezek a szoftverek nagy hangsúlyt fektetnek a beszerzési folyamatokra, illetve arra, hogy mind a felhívás elkészítése – ami szinte minden bemutatott esetben egy szerkesztett dokumentum feltöltését jelentette -, mind a pályázók által használható felület gyors és egyszerű legyen. Ezek fontos szempontok, viszont azt gondolom, hogy a dokumentumok előállítása legalább ennyire fontos – itt viszont betöltendő űr tátong jelenleg…

Ezt az űrt igyekszünk betölteni az elkövetkezőkben, mind a kutatási folyamatokban való aktívabb részvétellel, mind a publikációk elindításával – ennek első fecskéje az új projekt oldal: http://www.tenderworks.eu

www.tenderworks.eu

Tender Works – publikáció

Íme az aktuális fejlesztési projektem, a Tender Works rendszer egyik prezentációja, melyet a gödöllői Szent István egyetemen adtunk elő a hallgatóknak. Ebben az anyagban szerepelnek a közbeszerzéssel kapcsolatos háttérinformációk, a fejlesztéshez használt technológiák és metódusok, továbbá ízelítő is az elkészült modulok megjelenéséből.

A következő lépés a rendszer eredményeinek átvitele más, EU-s kutatási projektekbe, hogy az itt kidolgozott kommunikációs protokollok és folyamatok felhasználhatók legyenek az egyre inkább igényelt interoperábilis rendszerek kialakításánál is.

Letöltés: TenderWorks-SZIE-20080828.pdf

Collaborative Editor for Alfresco

I’m working on a new, unique collaborative editor for Alfresco (ExtJS interface), with following features:
   – task/workflow based editing trigger
   – individual chapter based editing
   – automatic chapter content creation
   – WYSWYG and form based editor
   – one click version change (back for previous version of chapter)
   – one click task close process update and forward to another user
   – preview support for all chapters and complete document
   – automatic versioning (checkin, checkout, cancel)
   – multi-user editing support
   – forum support for document changes and discussion

This editor is part of TenderWorks (eProcurement, eTendering engine) development project.

Informatika a vidékfejlesztésben 2008

A vidékfejlesztés, mint jelentős hazai és EU támogatást fogadó jelenségkör aligha mentesülhet (köz)beszerzési eljárások lebonyolításától. A beszerzés/közbeszerzés előkészítése és értékelése, ill. a beszerzések tervezése, valamint (a finanszírozást biztosító pályázatírás kapcsán) a változatértékelés matematikai értelemben hasonlóságelemzési feladatok (vö. KBSZ-TESZT).

“Informatika a Vidékfejlesztésben 2008” konferencia
English Title: “Informatics in Rural Development 2008”
Időpont: 2008. május 29.
Szervezője: Debreceni Egyetem AMTC AVK Gazdasági és Agrárinformatikai Tanszék
Szekció: Internet-szolgáltatások

Link: http://nodes.agr.unideb.hu/iv2008/

(Köz)-Beszerzés: Online

Nagy Lajos
Pitlik László

A kellő gondossággal megtervezett beszerzési folyamatok online lebonyolítása (vö. Tender Works) egy szofisztikált szakértői rendszert tételez fel, mely a nem feltétlenül kihagyás- és átfedés-mentes jogi szabályozás alapján a folyamat minden egyes fázisában a felhasználó által rendelkezésre bocsátott inputokat figyelembe véve képes a szükséges tartalmi és formai elvárásoknak megfelelő dokumentációt biztosítani.

A Tender Works technológiai értelemben egy szolgáltatáscsomag (vö. 1. ábra), mely a közbeszerzési eljárásokat az igény felmerülésétől a szerződéskötésig képes támogatni, végigkövetni. Ezt olyan belső ellenőrző folyamatok és dokumentum generátor elemek és kód-szótárak segítségével teszi, melyeket a fejlesztést aktívan támogató, a közbeszerzési jog ismeretét és napi használatát bíró kollégák állítanak össze, illetve tartanak naprakészen.

Szabványok: Az észak-európai államok 2007-ben kezdték meg egy olyan általános, akár az egész EU-ban használható közbeszerzési rendszer és felület kidolgozását, melynek elsődleges célja a közbeszerzési folyamatok egyszerűsítése és átláthatóvá tétele, kiegészítve az országok rendszerei közötti átjárhatósággal. Ehhez olyan ipari szabványokat igyekeznek választani és felhasználni, mint az OASIS – vagyis a világ talán legfontosabb olyan non-profit szövetsége, mely a szoftverszabványok fejlesztésében és terjesztésében játszik szerepet – által 2001-ben készített UBL (Universal Business Language), mely nevéhez hűen az elektronikus üzleti megoldások megvalósításához igyekszik segítséget, szabványt és XML-gyűjteményt nyújtani.

Természetesen a Tender Works rendszerben is megtalálható az UBL – mely az európai államok, illetve a közbeszerzések résztvevői számára, azáltal hogy összehangolják az e-beszerzési szemléletüket nem egyszerűen belső, hanem Európa és nemzetközi szintű együttműködésnek a lehetőségét jelentheti -, ezt kiegészítve a rendszeren belül elvégeztük a DoD 5015.2 (nemzetközileg az ISO 15489) szabványon alapuló munkafolyamatok és naplózás kialakítását, illetve a csatlakozási felületek tekintetében a JSR-170 és a JSR-168 szabványokon alapuló kommunikációs felületet valósítottuk meg. A katalógus-szabványok tekintetében az ERP rendszerek felé egy, az UBL 2.0 szabvány szerinti SOAP interfészt biztosítunk.

A KBSZ-TESZT szolgáltatásról

Egy (köz)beszerzési folyamat kapcsán elsőként a potenciális kínálattal kell az beszerzést tervezőnek tisztába kerülni. Ez ideális állapotban egy online objektum-attribútum mátrix (OLAP támogatással), melyben az egyes objektumok a beszerezhető termékek/szolgáltatások, míg az attribútumok ezek (konszolidált, azaz) egységes mértékegységben és egységes módszertan alapján megállapított tulajdonságai. A beszerzést tervezőnek ezen adatbázis alapján minden egyes attribútum tekintetében két feladata van:

1. egyrészt KO-feltételeket megfogalmazni (vagyis megmondani, milyen tulajdonság esetén milyen értékintervallumok nem felelnek meg az igények kielégítésére),
2. másrészt meg kell tudni adni, mely tulajdonság mely értéke a legkedvezőbb számára (vö. irányultság: pl. minél nagyobb, annál jobb; minél kisebb, annál jobb, optimum).

(Közbeszerzés esetén a potenciális megrendelő általában nem fogalmazhat meg úgy KO-kritériumokat, hogy végül csak egyetlen objektum, ill. csak egyetlen szállító maradjon.)

A KO-feltételeket teljesítő objektumokat potenciális ajánlatnak kell tekinteni. S így ezek között lehet keresni a győztest. A Közbeszerzési Törvény számos ajánlatértékelési módszert megenged. Az egyik leggyakoribb, amikor a fenti lépések el nem végzése helyett szubjektív súlyokat és pontokat rendelnek ad hoc attribútumokhoz, ill. ezek csoportjaihoz. Ilyen szubjektív megközelítés mellett egy-egy döntés támadhatóvá válhat, ill. az értékelő szakértőknek átengedett nagy mozgástér miatt már a döntéshozatal is nagy valószínűséggel vezet „csak” többségi elven legitimálható eredményhez. Történik mindez ahelyett, hogy a potenciális ajánlatokat egymással szemben matematikai objektivitás mellett versenyeztetnénk meg. Ezt például az INNOCSEKK 156/2006-os pályázat (my-x.hu) egyik részeredménye (az ebbe beleépített know how: azaz egy hasonlóságelemzési módszertan) teszi lehetővé, mely (köz)beszerzési folyamatokhoz adaptált változata a KBSZ-TESZT.

Az objektivitásra való törekvés keretében az egyes ajánlatokat elsőként az attribútumonkénti irányultságok alapján 2 vagy több (pl. jó, rossz, ill. jó-közepes-rossz, stb.) kategóriába soroljuk (vö. sorszám, rangsor, score). Ám ahelyett, hogy ezek súlyát (fontosságát), ill. az egyes tulajdonságszintek pontértékét magunk akarnánk megadni (több szakértő esetén szinte magától értetődően eltérő módon!), ezt rábízzuk egy optimalizálási algoritmusra. Ez a számítás eredményül megadja, mely tulajdonság milyen szintje mennyivel kell!, hogy az árképzéshez hozzájáruljon (vö. önköltség, ill. marketing érték), hogy a tényleges árakat a lehető legpontosabban képesek legyünk egy szabályrendszerrel (vö. szakértői rendszer) leképezni/közelíteni. Egy-egy gombnyomásra lefutó elemzés szerencsés esetben azonnal megadja, mely objektum biztosítja a többivel való összehasonlítás alapján a legjobb ár-teljesítmény viszonyt.

„Természetesen” az eredmények értelmezésekor számos, további lépés is szükségessé válhat: pl. olyan esetben, ha egy elsődleges összehasonlításkor nincs győztes, de vannak konstans hatású attribútumok, ill. szakmai szempontból megfogalmazhatók egyéb kikötések (pl. két szolgáltatás szint közötti felárak).

A hasonlóságelemzés amellett, hogy képes gombnyomásra győztest hirdetni, azt is megadja: mely tulajdonság milyen mértékben járul hozzá az árképzéshez, ill. mennyit ér a minden szempontból legjobb képzeletbeli objektum (vö. genetikai potenciál), mennyit ér a márkanév.

A hasonlóságelemzés online környezetben is működtethető, melynek lépései:
* KO-feltételeket visszatükröző termék/szolgáltatás-szűrlet katalógus alapján,
* vagy online űrlap ajánlatok bekérésére,
* attribútum-irányok, felárak, elemzési részletesség meghatározása,
* online elemzés,
* online megrendelés (pályázók kiértesítése).

A változatértékelésről

A változatértékelés célja, hogy egy komplex (n-dimenziós hasonlósági térben) elhelyezett objektumok egymáshoz képesti összefüggésrendszere alapján egy pályázó képes legyen a legjobb ár-teljesítmény viszonyúnak vélt objektumot a többi relatív előnytelensége révén pozícionálni. A változatértékelés tehát lényegében módszertani szempontból nem különbözik az ajánlatok kiértékelésétől. Mindkét esetben egy-egy objektum-attribútum mátrixból kell kiindulni. A változatértékelés során a győztes objektum és a vesztes objektumok megfogalmazása egy „konspirációs” játékként fogható fel: úgy kell tudni n-dimenziós térben „füllenteni”, hogy a legjobbként pozícionálni kívánt objektum jóságát a többi „érv” maximálisan (konzisztens módon) alátámassza. Egy jól kigondolt változatelemzés tehát önmagában (viszonyszámai alapján) ellentmondásmentes, de természetesen abszolút (primer) értékei tekintetében támadható (lehet).

A változatértékelés során tetszőleges szubjektív pontozási és súlyozási rendszerek alkalmazhatók, amennyiben ezek objektív kontrollja nem mutat rá matematikai logikátlanságokra, ill. a szubjektivitás túlsúlyára. Nem illik pl. az „arany középút” értékét például jó tulajdonságaitól megfosztott, rel. drága változatokkal tetszőleges szintre beállítani.

A változatértékelés minden komplex döntés alapja: tetszőleges akciók (objektumok: projektek, pályázatok, üzleti tervek) várható hatásait (vö. hatástanulmány: azaz ígért/elvárt állapotváltozások az utolsó ismert értékekhez képest) kell tudni bemutatni. Az a legjobb akció, mely a többihez képest a legtöbb olyan változást ígéri a legolcsóbban, mely változásokból sok csak rel. drágán érhető el más akciók révén.

Összefoglalás

A Tender Works:
* szolgáltatás-alapú rendszer, melyben a funkciókat egységes SOA architektúrában, szabványos SOAP felületeken keresztül lehet elérni,
* a szolgáltatás integrátorok közvetítésével jut el a felhasználókhoz,
* biztosítja a dokumentumok tartalmi és eljárásrendi integritását,
* biztosítja a felhasználói jogosultságok integritását a szervezeten és az eljárásokon belül,
* biztosítja a folyamatok és dokumentumok törvényi előírásoknak való megfelelőségét,
* támogatja a dokumentumok elektronikus hitelesítését (PKI, timestamp),
* biztosítja a bírálóbizottság munkájának szabályos dokumentálását, azonban nem alkalmas a pályázók közötti sorrend megállapítására, hiszen az eljárásokban számtalan olyan értékelési elem lehetséges, mely nem algoritmizálható. (Gondoljunk csak mondjuk a művészi hatásra, vagy a könnyű kezelhetőségre, mint értékelési szempontra.)

A KBSZ-TESZT szolgáltatás elsődleges célcsoportjai:
* beszerzők (vö. változatértékelés, ajánlattétel szimulációja),
* pályázók (vö. változatértékelés, ajánlattétel szimulációja),
* marketing szakértők (vö. árazás összefüggésrendszere).

A KBSZ-TESZT által kínált hasznosság elemei:
* jogilag és matematikailag lényegében támadhatatlan döntések (vö. hűtlenkezelés, gondatlanság, korrupció),
* adott pillanatban legjobb ár-érték arány feltárása révén közvetlen megtakarítás,
* gyors, olcsó, online-támogatású döntéshozatal.

A KBSZ-TESZT és a Tender Works egymás kiegészítő szolgáltatás, hiszen a döntéshozatal tartalmi és formai támadhatatlansága és mindezek hatékony biztosítása csak együttesen szavatolják az üzleti sikert!

Irodalomjegyzék
* ebXML: http://www.ebxml.org/
* UBL: http://docs.oasis-open.org/ubl/os-UBL-2.0/
* Pitlik, L. (2007-08): Hírlevelek, MIAÚ, http://miau.gau.hu/miau/search2.php3?string=myx