Kündün

Martin Scorsese Kündün (Kundun) című filmje – mely Melissa Mathison könyve alapján készült – a Dalai Lámáról mindenképpen megéri azt az időt, amit rá szánunk. Sajnos ott ér véget, ahol sok-sok dolog éppen csak elkezdődött, érdemes lenne folytatni. Gondolom a láma halála után meg is teszik majd…

Azt hiszem, jobb lenne még előtte, most van itt az ideje ezeknek a dolgoknak… Meg kellene tanulni a támadásra nem védekezéssel reagálni.

Számomra a film legfontosabb mondata: “Elvették tőlünk a csendet” – fogalmunk sincs mekkora érték a csönd és hogy milyen kevés van belőle. Azt a keveset is pazaroljuk, bezajozzuk. Zümmögnek a kütyük, mindig bekapcsolunk egyet, hogy zaj legyen. Nem kell ahhoz a kínai hadsereg hangszórója sem, elég a “made in China” matricás számítógép, tv, rádió, mp3 player, telefon…

Tibet akkor lesz újra független, ha Kína meggazdagszik annyira a mi kapzsiságunkon és mohóságunkon, hogy az emberek felrobbantják Mao világát és azzal együtt természetesen a mienket is. Fogyassz többet és lesz Free-Tibet! Érzitek mekkora a különbség Bhután és Kína között, az előbbiben a tevékenységekhez, tervekhez tartozik boldogság-hozadék, míg a másikban megmondják, hogy boldog a nép és az az eredmény. Az erőszakmentességhez sok idő kell – annak megtanulásához és megértéséhez talán még több. Ezt kicsiben kell megérteni.

Sok sikert Kündün!

Tibet in China

The Man from Earth

Az Ember a földről, Richard Schenkman filozofikus tartalmú sci-fi – ha nem az lenne hivatalosan is, biztosan blaszfémia vádját kapná odaát egy pillanat alatt – filmjéről van szó, melyhez a hazai forgalmazónak kemény munkával sikerült kibrénsztormingolni az “Az őslakó” címet.

The Man from EarthAz egész film egy helyszínen játszódik, inkább tudnám elképzelni színházban mint a vásznon. Egy helyszín, egy világ, egy élőhely. Amerikai filmről van szó, de érdemes megnézni, akkor is ha a vallástanárnő sipákolása itt az öreg kontinensen nagyon idegennek tűnik. Egyelőre. Érdemes felülemelkedni a történet konkrétumain, azokra a nézhetőség miatt van szükség. A mondanivalója – számomra – sokkal inkább az új aspektus, ami az emberi történelemre való rálátásra vonatkozik. Két nagyságrenddel nagyobb léptékben nézve a történelmet, biztosan más képet fest minden. Főleg azért, mert a történelem nagy része mese, a győztesek mesélik el benne hőstetteiket. Talán nem sokban különbözik a írott része a mesék és mondák adta valóságtól. Ahogy az író (Jerome Bixby) is szépen kimazsolázta a hindu vallás egyik, a keresztények számára talán legérdekesebb, legvitatottabb részét – miszerint Jézus fiatalkorában jógiktól tanult keleten és ő is azzá vált mielőtt saját tanításait megkezdte volna -, úgy a mesékből is mindig megtalálja a hallgató a számára érdekes, felfogható részeket.

A végletes – nagyon jó, nagyon rossz – dolgokra könnyű emlékezni, azokban könnyű hinni.

A főhős két nagyságrenddel tovább él mint azok akikkel beszélget, próbálják megérteni a bizonyítható és a bizonyíthatatlan közötti azonosságot. A vallásos, pontosabban a monoteista vallások tanításaiban hívő emberek mindig azt mondják, hogy miért kéne az ő istenük létét bizonyítani, hiszen tudható, hogy van. Le is van írva. Minden más hazugság. Azt nehezen veszik észre, hogy ez az állítás magában hordozza a kizárást, ezáltal automatikusan azt is, hogy az állítás valótlan. A hit fontos dolog, de mindig a tárgyával és a liturgiával van a gond. Amint tárgyiasul egy hit, kilép a tudat(alatti) szintről és a tárgyakhoz tartozó, azok marketingjét támogató mesévé válik. A tárgyak mérete, színe és valósága attól függ, milyen mesét írunk hozzá és attól, hogy milyen stratégiát alkalmazunk a mesemondás során.

Azt hiszem, azoknak is érdemes megnézni ezt a filmet, akik számára a hitük és annak tárgya szent és sérthetetlen. Nézzék úgy mint egy mesét, ami az ő valóságuk (hitük) aspektusából nézve hihetetlennek, valótlannak tűnik. Ellenőrizhetik magukat, mennyire függnek a hitük tárgyától, mennyire van nyitva, vagy csukva a szemük…

Magyarország – 1946

Egy rövid emlékeztető, néhány korabeli képpel – sajnos szinte egyedüliként a témában…

Március 19 a kitelepítés napja.

1946. március 19-én Budakeszin megkezdődött a németek kitelepítése. A magyar kormány, a SZEB hozzájárulásával mintegy 4000 embert, a város lakosságának ötven százalékát Németországba deportálta. Ekkor telepítették ki a sváb lakosok nagy részét, s helyükre főként erdélyi és kárpátaljai magyarokat költöztek.

A hazai németek kollektív bűnösségen alapuló kitelepítése tömeges, de nem teljeskörű volt. Fehér István történész becslésen alapuló adata szerint Magyarországon 1945-ben mintegy 380 ezer német nemzetiségi élhetett. A kitelepítés lebonyolítására felállított Népgondozó Hivatal adatai szerint a magyar kormány 1946 és 1948 között legalább 185 ezer német nemzetiségit fosztott meg állampolgárságától, valamint teljes ingó és ingatlan vagyonától, s telepített ki az éhező és romokban heverő Németországba: 1946 és 1947 közt kb. 135 ezer főt az USA által megszállt övezetbe, majd 1948 végéig még kb. 50 ezer főt a Szovjetunió által megszállt övezetbe. Tóth Ágnes történész adatai szerint összesen mintegy 248600 kataszter hold föld került a magyarországi németektől a magyar állam tulajdonába. Ugyanő azt írja, 1941-ben a magyarországi németeknek összesen kb. 60400 háza volt. Ebből 1945 és 1948 közt 44750 ingatlant (azaz 74,1%-ot) vett el tőlük a magyar állam.

Forrás: WikiPedia: A magyarországi németek kitelepítése

A Forrás

Megint sikerült egy jó filmre bukkanni a sok sivárság mellett, ez Darren Aronofsky 2006-ban készült fény és hangjátéka, A Forrás (The Fountain).

The_Fountain-Rachel_WeiszNehéz konkrétumokat írni a filmről, mert nem konkrétumokról szól, hanem érzésekről, melyek a múltbéli ember erőszakos, testközeli életét, egy mai ember tudomány-közeli és egy jövő-beli lény érzéseit kapcsolja össze. Mindhárman végtelenül szeretnek valakit, akit halálos veszély fenyeget és aki végtelen nyugalommal fogadja el sorsát.

A szereplők nem uralják a vásznat, hanem sodródnak a történettel, nem a szerepet jól játszó Rachel Weisz és Hugh Jackman miatt jó a film. Talán az egész hangulata – amihez nagyban hozzájárul a zene, ami azóta is itt cseng a fülemben – az ami jóvá teszi. Pedig nehezen magyarázhatók a látottak és hallottak, azt hiszem az emberek nagy részének értelmetlen is lesz, akár csak a Káosz birodalma.

The_Fountain

Számomra a legérdekesebb gondolat a filmben a sír földjébe helyezett magból kikelő fa és annak termését megevő madár, melyben tovább él a sírba temetett ember. Nem a teste, nem is a lelke, hanem maga az ember. A halál csak addig tűnik félelmetesnek, amíg a testi valónkat féltjük tőle, pedig a legkevésbé az van veszélyben…

Sci-fi – Káosz és Hasonmás

Régen a tudományos-fantasztikus könyvek és filmek fő témája az volt, hogy az ember elhagyja a Föld nevű bolygót – ma meg az, hogy itt marad.

Valahogy a régi víziók kevésbé voltak félelmetesek, mint a maiak, azt hiszem mindenki Trantor-ra menne és az Öszvértől félne inkább, mint hogy a Mátrixban kelljen felébrednie.

Nemrég láttam egymás után a Káosz birodalma (Southland Tales) és a Hasonmás (Surrogates) című filmeket, ezeken már nagyon érződik a paradigma-váltás, ami egyrészt megtörtént a társadalom egyes rétegeiben, másrészt robbanásszerűen fog tudatosulni azokban is, akik ezeket mesének képzelik. A technológia és az ahhoz szükséges tudás és eredmények már akkor is exponenciálisan fognak nőni, ha a gazdaságban válságok lesznek. Ezek a válságok a fejlődésben csak irányváltások, nem mennyiségi, csak minőségi változásokat eredményeznek.

SouthlandTalesA Káosz birodalma – amiben a parádés szereposztás mellett maga a történet, illetve annak megjelenítése is piros pontot érdemel nálam – arra világít rá, hogy milyen közel vagyunk ahhoz, hogy a fizikai tudásunkkal gyökeres változást idézzünk elő a minket körülvevő világban, nagyobb változást, mint amit egy atom-bomba felrobbanása tud okozni. A nem-látható tudomány – ezen belül is a kvantummechanika, kvantumfizika – lesz a legnagyobb hatással a látható világra…

surrogatesA Surrogates világa pedig nincs is olyan távol mint ahogy képzelnénk, már sokan vagyunk akik a robotunkat küldjük nap mint nap dolgozni, hiszen a távmunka pontosan arról szól, hogy egy chat program segítségével vagyunk jelen valahol máshol. Csak a tudásunkat, tapasztalatunkat küldjük be a melóhelyre, a fizikai – nyafogós, problémás, beteg, stb. – valónkra nincs ott szükség. Az tesped otthon a fotelben, szeme a monitoron, füle a telefonon és a kezei a billentyűzeten. Be van drótozva, nem kevésbé, mint a film szereplői…

Univerzum a csészében

Csak pörgött, forgott és megjelent az Univerzum egy apró szelete a csészémben. Fenségesen, nyugalmat árasztva, gyönyörű mozdulatokat téve.

Nem kellett hozzá távcső sem, itt volt ebben a meleg kávéval teli csészében, táncolt a gőz alatt a hab csillagrendszere. Dax Johnson “Merciful Dwelling” című zenéjére komponáltam gyorsan ebből az érzésből egy rövid videót.

Nemrégiben fejeztem be John Gribbin, Az idő születése című könyvét – melyben sajnos a helyesírási hibák száma már szemet szúr – és harminchét éves koromra megértettem, hogy miről is szól a csillagászat. A legkevésbé sem arról, amit eddig képzeltem róla, hogy csillagászok bámulják távcsővel az eget, röpködő UFO-kat és életjeleket keresve. A csillagászat valójában a matematika, a fizika, a kémia és egy szint fölött a filozófia is egybegyúrva.

jDownloader – letöltés, mindenhonnan

Manapság a Torrent mellett az ilyen-olyan forrásból származó, nagy méretű anyagok terítésére a rapidshare.com, a data.hu és a többi file-megosztó szerverek terjednek.

jdownloaderEzeken is megtalálhatók a 0day warez cuccok, filmek, zenék és játékok, minden ami illegális. Megkockáztatom, hogy a rajtuk tárolt anyagok jelentős része ezen kategóriákba esik, de ez legyen az ő és a feltöltők gondja.

Ha nagyüzemben szeretnénk hozzájutni ezekhez az anyagokhoz, akkor előbb-utóbb kiderül, hogy egyesével letöltögetni a darabolt file-okat, majd összefűzni és kicsomagolni elég időrabló dolog. Ekkor jön segítségünkre a jDonwloader – melyet e “szükség” teremtett – és megoldja az összes problémánkat, beleértve a premium-nélküli várakozási idők kezelését is.

jDownloader screenshot Mac OSX

JDownloader is open source, platform independent and written completely in Java. It simplifies downloading files from One-Click-Hosters like Rapidshare.com or Megaupload.com – not only for users with a premium account but also for users who don’t pay. It offers downloading in multiple paralell streams, captcha recognition, automatical file extraction and much more. Of course, JDownloader is absolutely free of charge. Additionally, many “link encryption” sites are supported – so you just paste the “encrypted” links and JD does the rest. JDownloader can import CCF, RSDF and the new DLC files.

A jDownloader többplatformos program, azaz használható Windows, Linux és Mac operációs rendszereken egyaránt – ezen túl bármely más rendszeren is fut, melyen van működő Java 1.5 vagy újabb virtuális gép. A program számtalan file-megosztó protokollját ismeri, így a felhasználó feladata mindössze annyi, hogy a linkeket bemásolja, megadja hozzá a kicsomagoláshoz szükséges jelszót és vár türelemmel.