Mérgezett alma

Egyre biztosabb vagyok benne, hogy az allergia valamilyen mérgezés tünete. Lehet ezt tudományosan cáfolgatni, gyártani hozzá sok drága és káros gyógyszert, de a jel az jel.

A természetet és ezáltal a valóságot nem lehet átverni, ha mi szeretnénk tiszták és illatosak lenni, azért cserébe kapjuk az allergiát a védtelenség és mérgezettség jól látható és pontos jelét. A természet egyensúlya és rendje nem fog csak azért felbillenni, mert egy fura szerzet az egyik bolygón azt hisz, hogy ő bármilyen hatással is lehet a környezetére. Alkalmazkodnia kell, ha nagyon nekifeszül az egyik oldalon, a másikon csapja pofon a gumifal.

Önámításnak persze jó, de maximum vihar a biliben, a részeges családapa uralma a félelemben élő családja fölött – addig tart, míg bezárható az ajtó és az ablak, az utcán ez a hatalom már nem ér egy fabatkát sem.

poisoned_appleNéhány hete tapasztaltam először, hogy ha almát eszek – elképzelhető, hogy egy bizonyos forrásból származó almáról van szó, ennek felderítése még folyamatban van -, furcsa, fuldokláshoz, nehézlégzéshez hasonló hörgő érzés van a torkomban, ami elég sokáig tart. Ilyet még soha nem éreztem, először azt hittem, valami vírusos fertőzés, amitől érzékenyebb a nyelőcsövem. Másodjára viszont már biztos voltam benne, hogy nem az. Ezek az almák mérgezettek és én is mérgezett lettem. A családom többi tagjánál nem jelentkezik ez a tünet, ami vagy azt jelenti, hogy az én problémámról van szó, vagy azt, hogy nekik még alacsonyabb szinten van a méreg a szervezetükben. Ez utóbbira tippelek és gondolkozhatom azon, hogy engedem tovább mérgezni őket, hogy pont ugyanazokat a tüneteket produkálják mint én. Nekik sajnos nem kell várniuk erre harminchét éves korukig…

Lehet, hogy nem az almával kezdődött, úgy 13-14 évvel ezelőtt semmire nem voltam allergiás, nem is nagyon ismertem olyanokat – egy “macskaallergiás” ismerőst kivéve – akiket érintett volna ez a kór. Aztán szépen lassan jött minden, terjedt a méreg. Nem tudom mit ettem, mit ittam máshogy, nem fürödtem többet/kevesebbet sem, nem éltem szennyezett levegőjű környékeken. Legalábbis nem tudok róla…

Manapság kőkeményen megy a hiszti a H1N1 – jó kis parasztvakítós név, hogy tudományosnak tűnjön – névre keresztelt marketing-kampányban azért, hogy a válság-hiszti keretében sikerüljön egy kis pénzt pumpálni a gazdaság azon elemébe, ahol a fogyasztó sosem mert spórolni és költekezést visszafogni. Sikerül is, mert amiről mindennap azt mondják, hogy félni kell tőle, félteni kell tőle a családunkat, attól félni is fogunk. Ezt pedig nagyon nyomják, megy az iskolai szintű marketing is, vakítják az új generációt is keményen. Elmondják nekik, hogy mossanak kezet. Szép, minden gyakorló – értelmes, gyereket nem bizniszből szülő – szülő ezt teszi folyamatosan mióta megszületett a csemetéje. Ezzel vélhetőleg csak allergiássá teszi, más kárt nem tesz benne, ez az elem benne van a játékban ahol a tisztaságot lehet megnyerni cserébe, lassan talán mindenki meg is érti ezt.

Csak csöndben kérdezném meg, hogy a valódi járvány, a népesség jelentős részét érintő immunrendszeri defektusra nem kéne már odafigyelni legalább akkora energiával mint ezekre a játékvírusokra? Ja, nem… Mert annak még nem jött el az ideje, gondolom.

allergia_statisztika

De most nagyobb sebességre kapcsolt ez a gépezet, mert autót, mosóport meg fiatalító arckrémet már nem lehet többet eladni, nem pörög fel újra a fogyasztás – jöhet a féltés-ágazat, az egészségügy. No, nem a szolidáris fajta, mert ott kuszaság van – azért ott is bevásároltatnak néhány millió adag sebtében kifejlesztett, teszteletlen vakcinát, amit remélhetőleg beadni már nem akarnak senkinek -, ez a zsebből működő, a gyógyszertár-központú fogyasztás. Az utóbbi 20 évben a családokra eső gyógyszerfogyasztás jelentősen nőtt, az átlagéletkor és a testi-lelki egészség ezzel szemben vajon miként alakult?

A gyógyszerellátás az egészségügyi szolgáltatások meghatározó része, a gyógyszerfogyasztás tehát csakis az általános egészségügyi helyzet keretében értékelhető. A médiában gyakran hallani, hogy hazánkban a gyógyszerfogyasztás mértéke drámai módon megnőtt. A gyógyszerre fordított közkiadások aránya nyolcszorosára növekedett 1993 óta. Ez azonban nominális érték (többek között az inflációt beleszámítva), így amennyiben reálértékre vagyunk kíváncsiak, akkor azt az adatot kapjuk, hogy megkétszereződött a gyógyszerfogyasztás. Magyarán, a gyógyszerfogyasztás értékének növekedése nemcsak az áremelkedés következménye, hanem a gyógyszerfelhasználás ténylegesen is nő. Érdekes, hogy mennyi pénzt fordítunk a hazai gyógyszerforgalomra; Magyarországon az egy lakosra jutó patikai gyógyszerforgalom 150 euró. … Mindentudás Egyeteme: Dr. Soós Gyöngyvér

Mivel korunkban a technológiai fejlődés sebessége, annak változása – az eredményeket és az azok létrejöttéhez szükséges időt tekintve – sokkal közelebb áll az exponenciálishoz mint a lineárishoz, az elkövetkezendő 10 évben az elmúlt 10 év fejlődési eredményeinek sokszorosa várható. Lesz is mit kifejleszteni, mert a kütyük már nem érdeklik a jónépet, test és tudatmódosítás kell nekik, ehhez a mérgezés – azaz a piac előkészítése a termék igényére és befogadására – már folyik, a megoldás pedig már készül. Meg is lehet venni, attól jobb lesz. Legalább annyira, mint egy ránctalanító krémtől a kép a tükörben…

A túlszaporulatot valahogy kezelni kell.