Uzsora

Manapság sok szó esik a kölcsönökről, gyorskölcsönökről, hitelekről, uzsoráról. Egy mindben közös, a kamat, ami a pénzt terheli.

A vita arról zajlik, hogy mi az ami még elfogadható (ideális esetben a 0% kamat) és mi az ami már nem elfogadható (az ügyfél által visszafizethetetlen kamat).

Lássunk három konkrét példát a jelenből:

uzsora-provident

– Felvett összeg: 200.000 Ft
– Futamidő: 54 hét (kb. 12 hónap)
– Heti törlesztés: 5.080 Ft (kb. 21.700 Ft/hó)
– Visszafizetendő összeg: 274.320 Ft
– Kamat: 74.320 Ft
– Kamat a teljes összegre kivetítve: 37.16%

uzsora-provident

– Felvett összeg: 2.000.000 Ft helyett 1 920 000
– Futamidő: 84 hónap
– Havi törlesztés: 51.728 Ft
– Visszafizetendő összeg: 4.345.152 Ft
– Kamat: 2.425.152 Ft
– Kamat a teljes összegre kivetítve: 126.31%

Ebben az apró számolásban – nem is nevezem összehasonlításnak – a közgazdászok bizonyára számtalan hibát találnának, legyen ez az ő dolguk. Én csak arra szerettem volna rámutatni, hogy az uzsora ott kezdődik, hogy az odaadott pénzt vagy tárgyat kamattal együtt kérjük vissza. Aki kéri, az az esetek jelentős részében szorult helyzetéből kifolyólag kéri…

Azt hiszem legalább egy közös konklúzió van mindkét végeredményben, aki úgy gondolja, hogy 12/84 hónapon keresztül képes lesz az adott összeget és az összeghez tartozó kamatot visszafizetni, annak nincs szüksége erre a hitelre, hiszen ha a kamatokat levesszük akkor az első esetben 9 hónap alatt, míg a második esetben 37 hónap alatt félre tudja tenni az összeget!

Ha meg úgy gondolja, hogy nem tudja félretenni, akkor nem tudja – vagy nem akarja, esetleg átverték – megítélni a döntése súlyát, azaz vele szemben akár el is követhetik az uzsora-bűncselekményt, hiszen:

Aki más szorult helyzetét kihasználva olyan aránytalan szerződést köt, amelyben a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között feltűnő a különbség, és ezzel nehéz anyagi helyzetbe hozza, vagy tartja a sértettet, bűncselekményt valósít meg.

A jelen helyzetben pedig fokozottan érvényes a gondolkodási kényszer, hiszen ember legyen a talpán, aki akár 1 évre előre képes pénzügyi tervet készíteni…

Mielőtt arra gondolnánk, hogy ez csak a szabad felhasználású hitelekre vonatkozik, kukkantsunk rá egy bank lakáshitel kalkulátorára:

uzsora-otp-lakas

– Felvett összeg: 10 000 000
– Futamidő: 120 hónap (10 év)
– Havi törlesztés: 176.190 Ft
– Visszafizetendő összeg: 21.142.800 Ft
– Kamat: 11.142.800 Ft
– Kamat a teljes összegre kivetítve: 111.42%

Tehát hősünk – vagy meggondolatlan/tudatlan/átvert embertársunk – a tízmilliós lakásáért 10 év alatt kifizet huszonegy milliót, továbbá egy rakás adót és illetéket, majd 10 év múlva örülhet, ha a lakása ér annyit amennyiért most vette – azaz borítékolható egy igen szép deficit… Ha pedig van havi 176e Ft-ja erre a célra, akkor béreljen a feléből lakást magának (annyiból egy tízmilliósnál jobbat lehet bérelni) és a másik felét tegye félre – kamatos kamattal bizonyára több pénze lesz 10 év múlva mint a felvenni kívánt hitel, ráadásul lesz pénzbeli tartaléka is. Hacsak nem járunk úgy a pénzünkkel, mint ahogy most járni tűnünk…

Kalkulálj ha még nem késő: Ingatlant venni, vagy bérelni érdemes?

Ingatlant venni, vagy bérelni érdemes?

Végül is minden a számokon múlik, kellő óvatossággal tessék kezelni!

Ingatlan kalkuláció

Kicsit körülnéztem ingatlan témában és rábukkantam egy érdekes listára, mely az ingatlan vásárlással kapcsolatos költségeket igyekezett felsorolni. Igen érdekesen alakulnak ezek a számok, még akkor is ha igyekeztem biztonsági tartalékokat (azaz a fizetendőket túltervezve) képzeni, így kicsit direkt torzítani a képen.

Az elsődleges cél az volt, hogy segítsen eldönteni azt az egyszerű kérdést, miszerint bérelni, vagy vásárolni érdemes…

Ha az embernek van biztonsági tartaléka – most tekintsünk el attól a lehetőségtől, hogy okos vezetőink olyan szinten kormányozzák hajónkat veszélyes vizekre, hogy a bankban tartott pénzünk értéke is csökkenni fog – mindenképpen a bérlés a biztonságosabb, hiszen vásárláskor mint önrész ezt, vagy ennek jelentős részét be kell áldozni.

A vásárlásnál viszont olyan szubjektív dolgok tudják befolyásolni az eredményt (lásd a táblázat jobb oldala) mint az ingatlan helye szerinti árazás, ingatlanpiaci tendenciák, az adott település lakóinak viselkedés szerinti átrendeződése, stb. Ezekkel nem akartam számolni, mert jelenleg tervezhetetlennek érzem, sokkal inkább mint a banki kamatokat.

A számoló táblában be lehet állítani a saját pénz értékét, a biztonsági tartalék értékét, illetve a vásárolandó ingatlan értékét is – ezzel párhuzamosan a bérleti díjat is. A kamatok számítása is dinamikus, jelenleg 2009 januári számokkal van feltöltve. A jobb oldali eredmény tábla mutatja, hogy a bal oldali beállítások szerint mely konstrukció (új ingatlan vásárlása, használt ingatlan vásárlása, ingatlan bérlése) adott körülmények között milyen értéket produkál x év múltán.

hamletskullhcsealousA táblázat minden bizonnyal rendelkezik hibákkal, a célja nem a fillérre pontos kalkuláció készítése, hanem egy döntés előkészítése változó szempontok szerint. Ezzel együtt ha valami ordenáré van benne, kérem jelezd – nem vagyok ingatlanos, csak a neten fellelhető információkat igyekeztem egységbe foglalni.

A számolótábla letöltése: LouiSe-ingatlan_kalkulacio.xls

Venni, vagy bérelni – ez itt a kérdés!