CHIP – UAE

UAE – azaz a ‘Un*x Amiga Emulator’

A nyolcvanas évek legjobb személyi számítógépének még ma is sokan hódolnak világszerte. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az AMIGA emulátor használóinak száma jóval meghaladja az ‘igazi’ AMIGA-k tulajdonosainak számát. Egy átlagos UAE site napi nézettsége néhány ezer körül van, de a Lazarus (egy leginkább régi játékokat tároló szerver) ezt általában felülmúlja…

Hogy mire is használható egy emulátor?

Az emulátorok célja, hogy a meglévő hardware és software környezetünkben használhassunk más gépeken, illetve operációs rendszerek alatt futó programokat, alkalmazásokat. Egy ilyen emulátor mindennapos alkalmazását minden operációs rendszer tartalmazza, a Terminal program személyében. Ha egy komolyabb hardware-t, vagy software-környezetet szeretnénk emulálni, nagyon kell ismernünk mindkét rendszert.

Ez egy AMIGA emulátornál ez a legmesszebbmenőkig igaz! Ugyanis itt nem csak egy processzort, és egy BIOS-t kell emulálni, (mint egyszerűbb konzolgépeknél, vagy a ZX-Spectrum/C64 esetében) hanem egy rettenetesen profi, és összetett hardware-t, aminek egyetlen processzora bonyolultabb, mint az ez előtt emulált gépek bármelyike. Ráadásul ezeket a processzorokat össze is kell hangolni (időzíteni) hogy a futtatandó software (vagy éppen az operációs rendszer) megfelelően működhessen. Aki programozott már multitasking-os környezetben, az tudja, hogy még felhasználóként sem olyan egyszerű eligazodni az ‘események’, ‘prioritások’, vagy ‘szemaforok’ között.

De ez Bernd Schmidt-nek nem okozott gondot, leült UNIX-os konzolja elé, és egy-két évi kitartó munkával megalkotta az UAE alapját képező processzoremulációkat, és nekiláthatott – a portolható kód segítségével – a világ méretű fejlesztéshez. Jelenleg több mint 20 platformon működik lefordított UAE, köztük DOS, Windows, Windows95/NT, OS/2, AmigaOS, BeOS, Macintosh, stb., és majdnem 80 fejlesztő dolgozik rajta! A legaktívabbak a UNIX, az AmigaOS (PPC) és a 32-bites Windows verzió fejlesztői.

Az UAE forráskódja (source) szabadon terjeszthető, illetve módosítható. Ennek – és a platformfüggetlen, portolható kódnak – köszönhető, hogy szinte minden létező számítógéptípusra létrehozható az AMIGA emulátor, egy ANSI-C fordító segítségével.

Hardware követelmények

Az UAE futtatásához nagyon gyors processzorra van szükség! Talán ezért is van az, hogy csak az utóbbi egy-két évben terjedt csak el igazán a PC-s, és kisgépes világban. A UNIX gépek RISC processzorai már a fejlesztés kezdetekor is képesek voltak elfogadható sebességgel futtatni az emulátort, de a PC-k a Pentium előtti időkben nem igazán voltak erre alkalmasak. Egy 486-os processzoron az eredeti AMIGA 500 sebességének csak töredékét tudta prezentálni az emulátor, viszont a mai PentiumII-eseken akár ez eredeti gépnél jóval gyorsabb emuláció is lehetséges.
Talán ebből is kitűnik, hogy mennyire erőforrás igényes az UAE. Az AMIGA 500-as központi processzora egy Motorola 68000-es, 7 MHz-en, és a gép valós idejű (akadozásmentes!) emulálásához (a custom chip-ekkel együtt) legalább egy 200 MHz-es PentiumII szükséges! (A ma használatos AMIGA-k sebessége 30-600-szorosa egy alap AMIGA 500-asnak…)
Az processzorteljesítmény jelentős részét a custom chip-ek (hang, I/O, és kép-megjelenítő processzorok) emulálása viszi el. Természetesen ezek nélkül is lehetne emulátort írni, mert manapság az RTG (átirányított, hardware-független grafika, és hang) üzemmódok használatosak az eredeti AMIGA-kon is. Ezzel akár ötszörösére is növelhető a sebesség! Az első kezdeményezés a Picasso96 (egy ma használatos grafikus rendszer AMIGA-n, amely majdnem az összes grafikus kártyát támogatja, köztük az UAEGFX-et is) emuláció, ami lehetővé teszi a nagy felbontások és képernyő-módok használatát, kihagyva az eredeti grafikus CHIP-et. Ilyenkor az AmigaOS közvetlenül a PC grafikus kártyájának memóriájában dolgozik, illetve annak Blitter funkcióit használja.

Kickstart ROM

Az UAE elindításához szükségünk van egy Kickstart file-ra. A Kickstart az AmigaOS-nek ROM-ban elhelyezkedő része, hasonlóan a PC-k BIOS-ához. Ez a BIOS tartalmazza magát az operációs rendszert, illetve annak AutoConfig (ugyanaz mint a Plug’n’Play) részeit, hogy a gép bekapcsoláskor felismerhesse a hozzá csatlakoztatott hardware-t és azt használni is tudja. A Kickstart copyright-os, tehát nem szabadon terjeszthető! Németországban egy 3.1-es Kickstart chip ára több mint 100 német márka. Viszont a Cloanto által kiadott Amiga Forever CD-n megtalálható ez a file, és aki megveszi a CD-t, az jogszerűen használhatja az emulátort. A jogszerű használatra jelenleg nincs más alternatíva! A Kickstart-hoz hasonlóan a Workbench is jogvédelem alatt áll, és jelenleg a német AMIGA International cég tulajdonát képezi.
A Kickstart-ok verziószáma és mérete különböző lehet. Az 1.3-as (ennek a hossza 256 kByte) rendszer 1986-ban jelent meg, és a játékok egy része csak ezen hajlandó futni. A legújabb verzió a 3.1-es (512 kByte) ami egy nagyon jó operációs rendszert tartalmaz, és leginkább azoknak ajánlatos a használata, akik felhasználói programokat szeretnének futtatni az UAE segítségével.

Memória

Az emulált gép memóriáját is beállíthatjuk. Az AmigaOS alapvetően kétféle memóriát különböztet meg, az egyik a custom chip-ek által, osztottan használt memória (CHIP – ebben vannak a képernyők, hangok) a másik az úgynevezett FAST-RAM. A FAST-RAM sokkal gyorsabb, mint a CHIP-RAM, mert ezt csak az OS, a CPU és a buszon lévő kártyák használják, a társprocesszorok nem. A programok is itt futnak. Ezen két csoporton kívül létezik még ‘slow’, ‘Zorro’, illetve ’24-bit’ memória. Ezek a használt extra hardware-ektől függően létezhetnek…

Lemezkezelés

Sajnos az emulátor nem tudja kezelni az eredeti AMIGA lemezeket (a PC-s hardware felépítés miatt) így a software-eket ADF formátumban lehet transzferálni. Az ADF-file egy lemez tartalmát a 0-tól a 79-es track-ig tartalmazza, így egy fizikai floppy emulációjaként használható, akár boot-olható formában is. A másik megoldás a winchester, aminek több módja is lehet. A legegyszerűbb, ha mount-olunk OFS/FFS file-rendszerű AMIGA-s harddisk-et, és arról használjuk a programokat. Ezt sajnos csak OS/2, LINUX, és UNIX alatt tehetjük meg… Sokkal használhatóbb megoldás, ha hosszú file-neveket használni tudó operációs rendszerrel használjuk az emulátort (Win32, OS/2, etc.) és AMIGA-n másoljuk fel a pc-s operációs rendszer által olvasható winchesterre a file-okat.
Az UAE támogatja a hardfile-ok (hasonlóan az ADF file-okhoz, ez egy winchester-t emulál egy file-ban) használatát is, de ez a későbbiekben ez ‘nem tamogatottá’ fog válni…
Az emulátor képes egy megosztott könyvtárat AMIGA oldalról egy partíciónak látni, ami nagyon kényelmes megoldás adatcserére az operációs rendszerek között. Ehhez az opcióhoz hosszú file-neves file-rendszer ajánlott!

A WinUAE újdonsága

Az UAE egyik legjobban port-olt verziója a 32 bites Windows-okra készülő WinUAE. A 0.8.6-os verziótól kezdve elkezdték integrálni az emulátorba a bsdsocket.library-t is, ami lehetővé teszi, hogy a WindowsNT-n használatban lévő tcp/ip-s hálózatot AMIGA oldalról elérhesse a felhasználó. Tehát AMIGA-s WEB-Browser, IRC, FTP, vagy éppen Telnet programokat is használhatunk WindowsNT alatt! A WinUAE képes jelenleg a leggyorsabb grafika emulációra is, és ez a fejlesztői csoport tervezi a custom chip-nélküli, csak RTG-t használó emulátor elkészítését is.

Az UAE az Internet-en

Az Interneten számtalan ADF file-okat tartalmazó site van, több ezer játékot, demót tölthetünk le ilyen formátumban. A demók nagy része minden szerzői jog nélkül megtekinthető, illetve terjeszthető, de a játékok közül csak néhány!

A hivatalos UAE honlap: http://www.freiburg.linux.de/~uae

A WinUAE honlapja: http://www.uae.de
A DOS verzió honlapja: http://www.netrunner.com.br/dosuae
A Mac verzió honlapja: http://www.pratique.fr/~jblancha/
Az AMIGA PowerPC verzió: http://www.ph-cip.uni-koeln.de/~jakob/

A Lazarus archívum: http://prim1.aqcom.com/lazarus
UAE Discussion Board: http://www.netrunner.com.br/dosuae/uaeboard/index.html

Az UAE jövője

Az emulátor használóinak száma folyamatosan nő, köszönhetően az otthoni PC-k sebességnövekedésének, illetve a számítástechnika és az Internet egyre szélesedő felhasználói bázisának. Az ilyen emulátorok egyfajta emlékművek az elfeledettnek hitt számítógépeknek, vagy még inkább az arra írt software-ek készítőinek. Talán egyszer megvalósul egy olyan számítástechnika, ahol ezek az emulátorok egy nagy egészet alkotnak majd, így teljes mértékben kiszolgálják a számítástechnika szerelmeseit.

LouiSe 1998

winuae2.jpg

CHIP – PowerPC-s játékok AMIGA-ra

Mikor a PC-s világban megjelentek a 3D-s texture-mapped játékok, az AMIGA-soknak egyre inkább meg kellett tanulni, hogy a 68k-s processzorok teljesítménye már nem elég az új generációs, rengeteg számítást igénylő médiacsodákhoz. Az ID Software remekei, a Wolfenstein-től a Quake sorozatig egyre jobb minőségű, és egyre valósághűbb világot teremtettek a játékosok monitoraira.

Viszont, a PowerPC-s kártyák tavalyi megjelenése óta már bármelyik, erős gépet igénylő 3D-s játék igényeit ki tudják elégíteni a gépek. Az első villámgyors 3D-s játék AMIGA-ra a DOOM volt, amely még tavaly (1997) Karácsony előtt megjelent, néhány nappal a forrás kibocsájtása után. Ebből létezik PowerPC és 68k verzió is, olyan bővítésekkel az eredeti programhoz képest, mint repülés, fel/le tekintés, stb. A DOOM-hoz – jobban megnézve a programozók optimalizált verzióit – nem is szükséges igazán PowerPC processzor, egy gyors 68040-esen tökéletesen játszható.

Ugyanez nem mondható el viszont a Descent-ről, és a Quake-ről. A Descent 68k-s verziói csak 66 MHz-es 68060-as processzoron futnak akadás mentesen, de a PowerPC verzió, a leglassabb processzoron is biztosítja a 25-30 kép/másodperces sebességet.

A Quake – mint köztudott – a legkevésbé sem a gyenge processzorokra lett teremtve… Így a Clickboom cég által kiadott hivatalos AmigaQuake 68k-s verziója a leggyorsabb (68k-s) AMIGA-n is csak 7-10 kép/másodperc sebességet képes produkálni, ami ehhez a játékfajtához – a valóságérzet megteremtéséhez – nagyon kevés. (A Clickboom cég, valami érthetetlen ok miatt először a Myst-hez készíti el a PPC-s kódot, és csak az után fognak hozzá a Quake-hez…) Létezik a Quake-nek egy (még) nemhivatalos verziója is – amely PPC processzoron fut – amely szerencsére kihasználja a Motorola RISC processzorok erejét, így (processzor sebességtől, és típustól függően) 17-70 képet tud egy másodperc alatt kirakni a képernyőre. A magasabb értéket a phase5 cég új, CyberVisionPPC grafikus kártyájával mértük.

Még idén meg fog jelenni a Genetic Species (Marble Eyes) című szintén 3D-s játék PPC-s verziója, ami az ígéretek szerint minimum 5-10 szeres gyorsulást fog jelenteni (bár a jelenlegi, 68k-s verzió is teljesen játszható 68040/68060-as processzorokon) a mostani sebességhez képest. Valószínűleg ez a sebességnövekedés elsősorban a nagyobb felbontású képernyő-módok használatakor lesz érezhető.

A Titan Computer is készül a gyors gépek piacára, a Claws of the Devil lesz az első Tomb Raider szerű játék AMIGA-ra.

ppcgames.JPG

CHIP – Visszatér az AMIGA!

Bizonyára sokan emlékeznek még az AMIGA-ra! Ez a számítógéptípus a nyolcvanas évek közepén/végén az ATARI és az Apple modelljeivel együtt uralta a személyi számítógépek piacának jelentős részét.

Az ATARI a zenében, az Apple Macintosh az irodai munkában, míg az AMIGA a játékpiacon, és a grafikai alkalmazások (2D, 3D, animáció). A három géptípus három teljesen különböző platformot, és feeling-et képviselt, így a felhasználói bázisa is jelentősen fragmentált volt. Az ATARI gépeket elsősorban zenészek, az Apple gépeket ‘amerikai’ emberek (gondoljunk csak az egygombos egérre, és a MacOS-re) míg az AMIGA-kat az igazán kreatív srácok vették kezelésbe. Az akkoriban igen színvonalas C64 szene szinte teljes mértékben átköltözött AMIGA-ra, a híres filmstúdiók (pld.: Disney, MGM, etc.), rendezők (pld.: Spielberg), és néhány extra hely (NASA) szintén ezt a platformot választották.

Vajon miért?

Mert az AMIGA hardware-e és operációs rendszere megjelenésekor legalább 10 évvel (1985-ben került a piacra az Amiga 500) megelőzte a korát, és a hozzáértők számára ez olyan lehetett, mintha ma egy 128 processzoros, 3D-s kezelői felülettel, és hipermultitaszkos operációs rendszerrel ellátott számítógépet lehetne megvásárolni egy vacak pc áráért! (Ja, és annak idején még egy kicsit nehezebb volt átvágni a “számítástechnikához értő” embereket, mint manapság… Egy jó hangos reklámkampány végeredményeként extázisban rohan a nép az éjféli boltnyitásra…)

Már a legelső AMIGA típusok is többprocesszoros architektúrával rendelkeztek, egy Blitter-rel (amit pár éve ‘Windows-gyorsító’ szöveggel alkalmaztak pc-kben is), egy 4 csatornás digitális hangprocesszorral, és természetesen (bocs, akkoriban ez egyáltalán nem volt természetes!) multitasking operációs rendszerrel! Az olyan ‘extra’ dolog, amit 1995 óta ‘plug and play’ néven ismer a világ 1985-ben már ‘autoconfig’ néven védjegy alá vonta a Commodore, és az AmigaOS-nek/hardware-nek azóta is szerves része (és ez, a pnp-jel ellentétben működik is…)!

Az AMIGA tündöklése kb. 1990-ig tartott, mégpedig azért, mert a Commodore néhány üzleti melléfogás után a fejlesztésben is igen rossz irányba indult el, így a konkurens IBM/Intel/Microsoft nevekkel fémjelzett platform szinte minden tekintetben egyeduralkodóvá vált. Pedig, ha a Commodore fejlesztői által elképzelt, és megalkotott hardware időben megjelenik, ma bizonyára egy kicsit másként nézne ki az AMIGA – és a világ számítógépes piacának – helyzete. De így alakult, ezen kár bánkódni…

A 90-es évek eleje/közepe óta az AMIGA egy elég érdekes ‘halott’… Mert az a kb. 2.000.000 felhasználó (akik aktívan használják a gépüket) kialakított egy olyan ‘community’-t ami azóta is párját ritkítja! Az AMIGA egy olyan számítógép, amely architektúráját tekintve még ma is igen jónak mondható, viszont nem rendelkezik semmiféle fejlesztéssel, nincsenek ‘nagy’ cégek akik igazán sok pénzből igazán nagy software-eket írnának, az anyacég (Amiga International) az operációs rendszer licensz-jogainak eladásán kívül semmire nem képes! Ennek teljesen ellentmondani látszik a valóság, amely szerint a világ LEGNAGYOBB rendezett software archívuma az AmiNet (egy olyan Internet-es mirror site-rendszer, ahol kizárólag AMIGA-s software-ek vannak – http://www.uni-paderborn.de/aminet/) amely kb. másfél havonta megjelenteti a legújabb 640 megabyte-nyi (tömörítve természetesen) software-t CD-n, 1997 végén megjelentek az első multi-processzoros (68k+PowerPC) bővítőkártyák, és létezik már 3Dfx szerű (Permedia2 chip-pel!) videokártya is!

Ez az úgynevezett PowerUP project, amit a phase5 nevű német cég indított útjára néhány évvel ezelőtt. Erről a cégről azt érdemes tudni, hogy elképesztő technikai megoldásokkal, – és a vásárlók legnagyobb örömére – szinte kifogástalan minőségű (a pc-s világban elképzelhetetlenül megbízható) kártyákat készít. Ráadásul a minőség/teljesítmény/ár viszony egy nyugati fizetésű AMIGA tulajdonosnak előnyösebbnek tűnhet, mint ha egy pc-t, vagy egy Macintosh-t vásárol.

A PowerUP project első lépése a multiprocesszoros kártya (BlizzardPPC, és CyberStormPPC) megjelenése volt a múlt év végén. A második állomás a nyár elején kibocsátott CyberVisionPPC, és az ősszel piacra kerülő BVisionPPC grafikus kártyák megjelenése. Ezen grafikus kártyák közvetlenül a processzorkártya saját buszára csatlakoznak, ami lehetővé teszi a jelenleg csúcsnak számító 100MHz-es buszsebességnek akár a két, háromszorosát is! A grafikus kártyákban a 3D Labs cég PermediaII-es chip-je, és egy ehhez illő RAMDAC található. A minimális kiépítés 4MB grafikus memória, de a CyberVisionPPC-ket 8MB RAM alatt nem gyártják. A phase5 PowerUP project-je jelenti a legvalósabb AMIGA-s fejlesztést manapság.

Ha hihetünk a hivatalos bejelentésnek, az Amiga Inc., és a Gateway2000 (a mostani tulajdonos!) még idén meg fog jelentetni egy Intel alapú ‘fejlesztői kit-et’ amin az új operációs rendszer (1998: v4.5, 1999: v5.0) és a hozzá tartozó kiegészítő software-ek készülnek majd el. Az új AmigaOS kernel-e a BeOS-hez hasonló rendszert fogja alkalmazni, grafikus felülete – a nemhivatalos hírek szerint – teljesen 3D-ben engedi pakolni az ikonokat… (ellentétben a mai operációs rendszerek grafikus felületével!) A megrögzött AMIGA tulajdonosokat megnyugtatandó, a Gateway2000-nél hivatalosan is bejelentették, hogy CSAK a developer-kit lesz Intel alapú, az új AMIGA NEM! Egy jelenleg még igen nagy titokban tartott ‘szuperprocesszor’ fogja az ùj gép szívét dobogtatni, és ellátni az olyan apró feladatokat, mint a 3D grafika, DSP, DVD, modem, ethernet, stb. (Itt szóba került az AltiVec technológiára épülő G4-es processzor is amelyet a Motorola fog hamarosan piacra dobni!)

Az AMIGA hazai helyzete már közel sem olyan rózsás… Létezik ugyan két rendszeresen megjelenő papír újság (az AMIGAonly – http://AMIGAonly.ahol.com, és az AmigaRulez!) és néhány lemezújság, de a magyarországi AMIGA-s piac elenyészően kicsi a pécéshez képest. Néhány száz igazi megszállott, és még talán egy-két ezer ‘hétvégi amigás’ alkotja a hazai community-t. Noha a kábeltévék jelentős része még mindig AMIGA-val dolgozik, és néhány játékkonzolt gyártó/összeszerelő cégecske is előszeretettel épít ilyen gépeket a nagy dobozba, egyetlen software-rel, vagy hardware-rel kereskedő cégnek sem nyújthat megélhetést ez a platform Magyarországon. Azért két cég létezik, ahol a tulajdonosok folyamatosan biztosítják a honi community-nek az utánpótlást…

Léteznek AMIGA klubok is Magyarországon, és időnként megrendezésre kerül egy-egy ‘pc-free’ számítógépes party is (AMIGAnica HUNgarica).

Végezetül egy szubjektív vélemény. Az aktív AMIGA tulajdonosok jelentős része nem azért vált fanatikussá, mert csak az AMIGA-t ismeri, hanem azért mert ismeri a ‘másik’ oldalt! Nagyon sokan rendszergazdák pc-s, Mac rendszereken, Novell, Microsoft mérnökök, UNIX guruk, vagy éppen befolyásos tisztviselők. A közös bennük, hogy szükségük van egy ALTERNATÍVÁRA, mert látják a mindennapi munkájukban a jelen számítástechnikáját. Vagyis inkább a világot egyre inkább hatalmába kerítő egységesítést (más szóval monopolizációt) és otthon nem kérnek ebből. Otthon nyugalomra, önzetlenségre, megbízhatóságra vágyik az ember, és ha már a számítástechnika rabszolgájává vált, szeretné élete (gépi) párját is ilyennek tudni.

És az AMIGA képes ezt nyújtani… Nekünk biztosan…

LouiSe

ao-workbench.JPG

LSDictionary v3

Alan-nel közösen, Native Human Laboratories név alatt készítettük ez a legnagyobb amigás szótár programot, LSDictionary v3 néven. Ez egy szép meló volt…

Az LSDictionary v3 jelenleg a legnagyobb szótárprogram Amigára.
Több mint 50 szótárt tartalmaz, esetenként 100.000 szócikknél is
nagyobb adatbázissal. A szótárak között található olyan extra
is, mint például az Urdu-Angol, vagy a Szuahéli-Angol.

A legnagyobb adatbázisok természetesen a legnépszerűbb nyelvekhez
tartoznak, ilyenek például az angol, német, spanyol, vagy francia.
(a magyar felhasználók sem panaszkodhatnak, mivel igen nagy méretû
Angol-Magyar, Magyar-Angol adatbázis is található a CD-n. )

Minden szótár szabadon bõvíthetõ, sõt akár egy új is létrehozható
nagyon egyszerûen. Az egyes szótárak állapotát ki/be lehet
kapcsolni, így a program csak a számunkra fontos adatbázisokat
jeleníti meg.
Lehetõség van egy külsõ adatbázis file-ból importálni, ami a
lehetõ leggyorsabb adatbázis bõvítési mód.

Érdekes tulajdonság (sajnos AMIGA-n nem sok prgram használja),
hogy a program, minden beállítást megjegyez, és a következõ
indításkor az ablakok ugyanott lesznek, az elõzõleg keresett
szavak visszanézhetõk, stb.

Egy szó megkeresése nagyon rövid idõt vesz igénybe, ami azt
jelenti, hogy maximum 1 másodperc. Ezt le lehet mérni egy
szöveg-file lefordításakor, ami egy 4x-es CD-ROM használatával
kb 120-150 szó/perc sebességgel történik. Ez ugyebár legalább
2 szó 1 másodperc alatt.
A szövegfile fordítás ugyan elég sok idõt vesz igénybe, de
segítségével még az is el tud olvasni egy idegennyelvû
dokumentációt, aki egy kukkot sem tud azon a nyelven, és nem
kell állandóan beírogatni, és kikeresgetni a szavakat a szótárból.

A program legérdekesebb, és legértékesebb tulajdonsága a STRIP
rendszer. Tudtommal, ezt ilyen nyitott formában még egy program
sem használja az egész világon. A STRIP rendszer segítségével
megkereshetõ egy (ragozott) szó szótöve, és így sokkal nagyobb
az esély, hogy a program megtalálja az adatbázisában.
Például: ‘elmegyek’ + STRIP ‘-el+ek’ = ‘megy’

A program használatához nincs szükség winchester-re, akár egy
AMIGA 500-ason is elindul, persze csak ha a gép rendelkezik CD-ROM
drive-val. Ebben az esetben szükség van egy indító lemezre, de
errõl a témáról bõvebben @{“itt” LINK MInstFL } lehet olvasni.

A minimális konfiguráció: Kickstart v3.0 (v39.106), 1MByte memória (512kByte üres), CD-ROM, floppy-drive

A program használatához emellett szükség van a Nico François,
illetve Magnus Holmgren által készített reqtools.library V38-as
változatára is.

Adatbázis programozás, gyûjtés, ötletek: LouiSe
GUI programozás, ötletek: Alan

Köszönetek:

Lya-nak, a sok ordítozós, csörgõs morgós éjszakai hardcodeing,
és más ‘apróságok’ eltûréséért.

Frankie-nek, a német guide-ért.

A PoWer Team tagjainak, elsõsorban ZoZo-nak, aki a cool icon-
okat, és anim-okat készítette.

Pogi-nak, az Angol-Magyar, és Német-Magyar adatbázis egy
részéért.

Nico François-nak és Magnus Holmgren-nek, a reqtools.library
szerzőinek.

Minden olyan művésznek, akinek a module-jait, vagy képeit
felraktuk a CD-re.

Lapzárta utáni történet…

Nem sokon múlott, hogy az egész LSDictionary project elkészülte
után néhány órával megsemmisüljön!

Egy hideg januári szombat délután, mikor is a teljesen kész
programmal elindultunk a megvalósulás felé, vagyis hogy felírjuk
CD-re, a bejáratnál sajnálatos csuszamlás történt…
Alan elesett a jeges úton, maga alá gyûrve táskáját, és benne
azt a több mint 3 gigabyte-ot rejtõ winchester-t, amin az
LSDictionary3, a GroovyPlayer, és még jónéhány igen fontos
program forrása lapult.

Én (LouiSe) még a délután folyamán azon gondolkoztam, hogy
letörlök minden forrást, és adatbázist a saját HD-mról, mert
egy nagyobb programot szerettem volna installálni…
Ha megteszem, akkor most ezt a történetet nem ebben a Guide-ban
olvasnád, mert egyszerûen MEGSEMMISÜLT volna az egész project!
Ebbõl kitalálhattad, hogy Alan winchester-e teljesen tönkrement,
és vele együtt legalább 5 év aktív fejlesztõi munkája…

LouiSe 1996. január 19. szombat

LSDictionary v3 is the largest language dictionary program to date for the AMIGA computer, comprising more than 50 dictionaries, some of which have a database with over 100,000 entries. The total number of words in all the databases is over 1,500,000.

The largest databases are obviously those of the most popular languages, such as English, German, Spanish or French, but some very special dictionaries like Urdu-English or Suaheli-English have also been included.

Every dictionary is freely expandable, and you can create new ones in a very simple and user-friendly manner. Individual dictionaries can be switched on and off, thus making the program able to filter out databases not currently used.

It is possible to import words from an external database file, which is the quickest way to expand the dictionary.

Searching for a word takes very little time, always less than a second.

This can be tested with the text file “translation” function, which runs at a speed of 120 to 150 words per minute using a 4x CD-ROM drive – well, this translates to approx. 2 words a second.

Although text file “translation” consumes a significant amount of time, it helps people read documentations in languages they do not speak at all, relieving them from the burden of writing down meanings of words having looked them up in various dictionaries.

The most interesting and valuable feature of the program is its word stripping system. This system is able to search for the root of a specific word, stripping down endings, suffixes and prefixes, thus providing an immeasurably better chance for the program to locate the word in the database. (Example: ‘procurement’ + STRIP ‘+ment’ = ‘procure’)

To use the program you will also need to have V38+ of reqtools.library (created by Nico François and Magnus Holmgren) installed in your system.

Additional features:

– 100% system friendly user interface, looking very good with an 8 color
MagicWB palette

– Speech support including various accents (needs version
42.x of the translator.library created by Francesco Devitt)

– All functions are also available from CLI/Shell

– Full locale support – every message and text displayed is localised