Húsvéti Nyuszi

És hamarosan felvirrad ama Húsvétnak napja, miszerint a Nyúlnak dolga a tojásokkal való szerencsétlenkedés…

Nem biztos, hogy szegény nyuszi tud mit kezdeni ezzel a helyzettel, de évről évre mégis megoldja valahogy. Fogja az ecsetet, kiszedi a tyúkok alól a tojásokat és nekiáll festeni bőszen. Érdekes mintákat hoz össze kacska mancsaival, nincs könnyű helyzetben, mert honnan is tudná mire való az ecset. A tyúkok is balhéznak vele, mert mit is keres az óljukban egy nyúl. Ha meg már bejön, minek neki az a sok tojás. Hát minek, minek – hogy fessen rá, aztán taligán tolja valahova. Merthogy a nyúl már csak ilyen szerintünk. Nem mindig, de Húsvétkor ilyen. Pedig nem is keresztény szegényke, sőt, ha hús-vét van akkor ő is az asztalra kerülhet. Azért csak teszi a dolgát, modellt áll a csokinyúl-szobrokhoz, rejtegeti a tojásokat a kertben, meg engedi magát simogatni a kölyköknek. Akiknek apu meg anyu okosan vesz is nyulat, hogy simogathassa a kölyök. Aztán meg jön a hoppá, hogy milegyenanyúllal…

Ehh, be nehéz is a nyulak dolga, ha hülye mesélők hülye meséjébe keveredtenek vala…

Húsvéti álmodozás, vers gyerekeknek…

Fodor Ákos – Haiku

A szavakkal jól bánni talán a legnagyobb művészet és a legerősebb motiváció, amit el tudok képzelni. Sajnos nem sokaknak adatik meg ez olyan szinten, mint József Attilának, vagy éppen Fodor Ákosnak.

Az ő szavaik döfnek, jó mélyen bele a lélekbe, vagy a tudatalattiba. Ezt nehéz utánozni, talán nem is lehet, ilyen szavak vagy vannak az emberben és azt kiírja magából, vagy nincsenek és életfogytig tartó tanulással sem lesznek neki.

Ha egy verset megfeleltetünk egy dallamnak, akkor egy haiku sokkal inkább egy akkordként szólal meg, majd aszerint, hogy vevő-e rá az olvasó, zene, vagy csönd lesz belőle:

TEMPLOMTORONY
égbe vert szög

A FELNŐTTEK
gyűjtögetik a sírásukat

A HAIKU
lábam előtt ült
egy madár, majd felröppent –
Nehezebb lettem.

AXIÓMA
Szabadság az, ha
megválaszthatom: kitől
és mitől függjek.

VALLOMÁS
Mint a gépeket:
önmagamat sem értem,
csupán használom.

A SZERETETRŐL
Kit, mit nem volnál
képes elengedni, azt
csupán használod.

MANTRA
Egészséges az,
aki békességben él
betegségével.

Húsvéti álmodozás

Vári Juliánna: Húsvéti NyusziApró nyuszi ül a réten
Pici ecset a kezében
Színes tojás kosarában
Elrejtőzik, sose lássam

Húsvét reggel a zöld réten
Apró gyermek guggol éppen
Kutat, keres, hol a kincsem?
Nyuszi titkát kinek higgyem?

Ajtót nyitok kis szívemben
Ajándékként pillám rebben
Nekem szól még ez a reggel
Ha megnövök, engem rejt el

Majd a nyuszi, kosarában
Pici szívem tappancsában
Színes álmom ecsetjében
Engem fest le gyerekfényben!

After Hours

Jó kis világvége hangulat, “Elmegyek, én itt tovább már nem tüntetek … “;

[audio:http://louise.hu/download/music/foreign/PeterfyBoriLoveBand-AfterHours.mp3|autostart=no|loader=0xD0D0D0]

Péterfy BoriVinnai András: Afterhour

Felhőkre a holdfény lecsücsül.
Gallérba a rossz szél befütyül.
Ott állok az utcán egyedül.
Táskámban a lelkem hegedül.

Várok a hatosra, nem kellett habosra verned
a szádat, hogy hajnalban parancsra rögtön kikelljek
az ágyból, és rohanjak, mint akit kergetnek.
Tudom, hogy kellek az édes kis lelkednek.
Te vagy az első, az eső már rég nem zavar.

Hívtál, hogy a lelkem vigyem át,
de inkább ne vigyek most pizsamát.
Mámor ül a szívem peremén.
Csengődre ma csókot dobok én.

Várj engem jó kedvvel. Tudom, hogy mennem kell.
Türelem kedvesem bírd ki míg átszelem
a várost, és
drukkolj, hogy legyen jó hátszelem,
a BKV
egyszer legyen kegyes már velem.
Rohanok hozzád, s a karodba vetem magam

Lucskos hajam arcomba omol.
Ajtódon a szívem bedobol.
Hallom, hogy a lépted közeleg.
Tarkómban egy érzés bizsereg.

Aztán csak azt mondod, csúsztasd be szépen alul.
De túl nagy a lelkem és félek, hogy alászorul.
Akkor egyelőre tedd a lábtörlőre!
Én meg csak: – Hadd lépjek egyet még előre
Ha nem jutok be, én az ajtódra festem magam

Ámor nyila szívembe talál.
Az endorfin az agyban szabotál.
Megkaptam a semmit meg a kínt.
Termelgetem az oxytocint.

Jól van hát, itt hagyom, holnap majd megkapom.
Jutalmat osztanak! Akit megfosztanak
mindentől,
az kitüntetést kap az élettől.
Elmegyek!
Én itt már tovább nem tüntetek!
A hatos majd helyre ráz, elkerül majd a láz.

Felhőkre a holdfény lecsücsül.
Gallérba a rossz szél befütyül.
Menjünk le ma délnek te meg én.
Szánkózzunk az isten fenekén.

Valami kapcsolatot érzek régi a Búvó Patak megjelenéssel.

Az After Hours az egyik utolsó Krétakör-darab, a Pesti Esti betétdala, és Bori egyetlen énekelt száma abban a darabban. A jelenleg bécsben élő színházi zeneszerző, Bozsóki Imre, és a pesti, szintén színházi szövegíró, Vinnai András közös dala, szóval részünkről tulajdonképpen feldolgozás.

Forrás: peterfybori.blog.hu

Papíros

LouiSe: Papíros

Van, hogy ki kell mondani azt, ha elégedettek vagyunk valamivel, valakivel. Esetemben ez a fenti képen legyezőt formáló kis kiadvány létrehozásával kapcsolatos, annak minden porcikájával egyetemben.

Tervbe vettem néhány hónappal ezelőtt, hogy alkotok valami maradandót, valami olyat ami nem csak bitekben van jelen egy virtuális univerzumban, hanem kézzel is megfogható, súlya és szaga is van. Természetesen ez elsősorban a külsőnek szól, a beltartalmat majd az idő minősíti maradandónak, vagy feledendőnek.

Szeretnék köszönetet mondani a képekért Lya-nak és Simon M. Veronikának, illetve a szép szavakért Veronikának, Vagyócki Katának és Tariska Szabinak.

A külső megalkotása során – azaz a könyv fizikai valójának megteremtésekor – szükségem volt egy nyomdára, mely állatfajtával kapcsolatban eddig csak rossz tapasztalatokat szereztem. Volt régen egy újság, amit AmigaOnly néven ismert a közönség, annak minden egyes száma egy rémálom-szerű küzdelem volt, míg az elektronikus változattól eljutottunk a papír kiadásig. Ebbe természetesen beleértendő a tördelés, a színre-bontás, a logisztika és minden. Ha ebben az esetben is így lett volna, akkor a következő bekezdés nem létezne, de …

… volt szerencsém rátalálni a miskolci Könyvműhelyre, ahol a teljes kommunikáció – és ebbe beleértem a levelek megfogalmazását, a válaszidőt és a tartalmat is – a hazai viszonyoktól teljesen idegenül, valóban európai színvonalon, korrekten és gördülőképesen zajlott. A kapcsolattartó hölgyeknek ezúton is üzenem, hogy csak így tovább, ez a jövő, a cég vezetőjének pedig gratulálok a csapatához – legközelebb is őket fogom választani!

Ha József Attila szíve nem ül a semmi ágán, Pajor Tamás nem köpi bele a világba a Bréket – hogy háztartási eszközzé válhasson az eszméd -, Lovasi András nem úszatja át Juttkát a folyón és Tariska Szabi nem látja magát a poharában, nekem se lett volna muszáj sorokat vedleni. De ők leírták a soraikat és nagyon magasra tettek egy mércét, amit át kell ugrania annak, aki ezzel a gyönyörű nyelvvel szeretne boldogulni. Számomra ez az első nekifutás, hogy leverem-e az első ugrással azt a bizonyos lécet, előbb-utóbb kiderül. Aki – hozzám hasonlóan – olyan szakmát űz, amiben a ma eredménye néhány év múlva már mint értéktelen, elavult vacak jelenik meg, annak kell valami állandó érték-teremtésre is törekednie – ha maga miatt nem is, azért mindenképpen, hogy legyen mit az utókorra hagynia. Ha mást nem is sikerül elérnem ezzel a könyvvel, csak annyit, hogy néhány polcon pár évig helyet adnak neki, már megérte!

Hiába a könyv forma, ezek még csak sorok – versek leginkább akkor lesznek belőlük ha a jövő igazolja őket, vagy ha az olvasóban megmozdítanak valami addig szunnyadó manót. Igazolás és manó nélkül csak ólmozott betűsorok, kuszák, időnként bántóak és pörgősek, vele viszont szerethető életképek lesznek! Így magukban pontosan egy lélegzetvételnyi gondolatot tudnak, néhány érzés-csapást, pecsétet egy minutumra.

A könyv letölthető e-Book formában is: LouiSe: Papíros, illetve olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtárban, továbbá a Scribd-n is:

Nagy Lajos (LouiSe): Papíros

Egyenlősdi

Nem akarok egyenlő lenni veled,
Te hitelből tévéző panelgyerek!

A kocsma mocska lesz megint a házad,
A hóvégi szeánszot fehérre hánytad
Arctól a járdáig, négykézláb, lassan
Otthon az asszony vár, mosott-rongy szagban

Nem akarok egyenlő lenni veled,
Te putriból bűnrészes cigánygyerek!

Csaholó kutyától tanulsz beszélni
Dolgodat végzed, fajtársad megérzi
Ordító csapatban, porban és fagyban
Felnősz mint a dudva, elpusztulsz a gazban

Nem akarok egyenlő lenni veled,
Te poénból lendítő nyilasgyerek!

És nem leszek egyenlő azért veled,
Mert ugató hangodban versem leled
Vagy mondatom sziszegőn ontod a szádon
Hogy ostorod legyen és csapása fájjon

Nem akarok egyenlő lenni már Önnel,
Doktor úr, tanár úr – legyen örömmel
És legyen csak az ami, tanulta – ha tudja
Ettől lesz különb Ön, nem értem, de mondja
Vagy jó lelkész, jó pásztor vigyázója nyájnak
Hozzá a lelkükben is nagy kosárral járnak
És mentora is lenne, gondolat születne
Ott ahol a csöndnek fejben bújó zsönge
Szikrára szomjazna, habból felbukkanna
Buborék burokban új életet adna

De szívesen lennék én barát veled
Te majdani szívsebész cigánygyerek!

Én választok, mert van mit, van kiből
És ha annyit megértek a szóból
Amitől egy jó sor kialakul bennem
Magam elhelyeznem valahol a sorban
Sikerülne, rendben – ennyi az értelme
Egyenlőség lenne, közte meg a rendje
Alakulna lassan, csak sor legyen ne mezsgye
Piszkából kivesse kölykét, hogyha meri –
Ha akarja, ha érti, majd másként felneveli!