Boborján és a Titok

A Vonzás Törvényének bizonyítéka és cáfolata egyben Pandacsöki Boborján.

Pandacsöki BoborjanBoborján – mestere, Besenyő Pista bácsi irányításával – bármit elérhet, bármit képes megvalósítani. Hiszen ki más is lehetne főműsoridőben a Jeti, vagy a legtöbb nyelven tudó ember?

Besenyő István megfogalmazza a célt, pontosan, egyértelműen, azaz: “Boborján fiam, mostan te leszel a leghosszabb szavakat kimondó ember a világon!”

Boborján pedig tudja, hogy ő az az ember, aki a világon a leghosszabb szavakat képes kimondani, ha úgy akarja akár a világ összes nyelvén, egyben Jetiként. A szakállas nő – aki műsorvezetővé is válik ha kell – pedig felháborodva ugyan de megvalósítja Boborján vizualizációját, mert közreműködésével az egész világhoz eljut tudásának híre.

A tudás valóságalapja pedig – ismerve a jelen kort és annak médiáját – lényegtelen kérdés, a sokszor, határozottan elmondott hír valósággá válik.

A Titok

Sokat bolyongott, mire úgy ítéltetett, hogy szükséges és így elért ide is a titok…

thesecretEz a film (Rhonda Byrne: A Titok, The Secret) pontosan a Zeitgeist ellentéte – azaz a kilátástalan jelen megjelenítése, illetve az értékrend gyanánt működő vallások alaptételeinek cáfolása ütközik a megérthetővel és a reménnyel. A bonyolult összeesküvés-elmélet és annak fondorlatos megjelenései – több esetben kétséges magyarázatokkal – ütköznek meg az egyszerűséggel, azaz a van/nincs, igen/nem, vonzás/taszítás párosokkal. A hit – hinni akarás, hitre kényszerítés – ütközik az elfogadással, valami olyannak az elfogadásával, amihez nincs szükség hitre.

Másik aspektusból nézve egy garázsvideó és egy minden létező szuggesztív marketing elemet felvonultató profi film akar nekünk elmondani valamit, mindkét esetben olyan dolgot, ami megváltoztatja az életünket. Úgy tűnik ismét ilyen korszak van – emlékezzünk csak a 1988-92 körüli évekre, mikor megszaporodtak az UFO-észlelések, jöttek a jósok és kanálhajlítgatók, gyógyászok és gyógyítók szedték el a talajt-vesztett emberek utolsó forintjait – a valóságtól megriadva keressük a változás lehetőségeit. A piac meg termeli nekünk a lehetőségeket (termékeket), mindenkinek olyat amire szüksége van, olyat amiben magára ismer, olyat amit képes felfogni. Enélkül ugyanis nem veszi meg, nem fizet érte, nem lesz függője és csodavárója.

A filmben szereplő példákat, azok meseszerűségét be kell tudni a marketingesek stratégiájának, a széles néptömegek számára hiába írnák le kvantumfizikusok azt a képletet ami az emberi agy elektromos impulzusai által közvetített adatok mozgását szemlélteti, azok kölcsönhatásaival és átalakulásával egyetemben.

Valójában az egyszerű embereknek az EKG és a többi szerkezet működését sem kell érteni, oda kell menni a doktornénihez, aki ragaszt néhány tappancsot, a szerkezet meg rajzol ábrákat, attól függően, hogy éppen milyen aktivitás van a tappancsok alatt. Lesz valami eredmény, annak pedig lesz valami következménye – azaz a bennünk lévő elektromos impulzusokkal adatot viszünk át egy közegen (EKG készülék) keresztül egy másik emberbe (orvos) ami alapján ő hoz egy döntést, ami visszahat ránk (lehet beszedni a finom gyógyszereket). Talán a témához jobban kapcsolódnak a hazugságvizsgáló berendezések – ezt viszonylag ritkán van alkalmunk kipróbálni szerencsére – ott is komoly adatátvitel illetve következmény kapcsolatot lehet megfigyelni.

Ha egy kicsit lejjebb megyünk a méreteket tekintve (forrás):

A kvantummező (más megnevezéssel kvantumtér) ötlete már 1927-ben felmerült, az első igazi kvantum-mező elméletet azonban, nevezetesen a kvantum-elektrodinamikát csak az 1940-es évek folyamán dolgozták ki Richard P. Feynman és munkatársai.

Ennek alapgondolata az volt, hogy ha a fényrészecskék (fotonok) elektromágneses hullámcsomagok, akkor lehetséges, hogy az ide-oda röpködő rengeteg hullámcsomag elektromos és mágneses erőtere éppen úgy adódjon össze, hogy abból pl. stabil villamos erőtér alakulhat ki.

Ezen elmélet szerint két elektromos töltésű részecske közötti vonzást vagy taszítást úgy lehet értelmezni, hogy a részecskék kölcsönösen fotonokat lövöldöznek egymásra és ez idézi elő közöttük az erőhatást. Elektronok esetében azonban a fotonok kibocsátásához akkora energia kellene, amekkorával az elektron nem rendelkezik.

A probléma megoldását itt is Heisenberg határozatlansági tétele kínálja, ugyanis az energia és az idő komplementer mennyiségek, és ezért nagyon rövid időtartamhoz jelentős mértékű energiaszint ingadozás tartozik. Ha tehát az energiaszint pozitív kilengésekor az elektron kilök egy olyan fotont, amelyet a megengedett rövid időn belül vissza is kap, akkor ez az effektus is működhet. …

Nem hiszem, hogy ítéletet kéne mondanom itt és most ezekről a termékekről, hiszen még nincsenek eredményei a használatuknak. Hinni pedig kell valamiben, főleg azokban a korszakokban mikor nincs mit bevennünk, vagy nem merünk bevenni semmit a valóság ellen.

Mivel ez itt egy személyes napló lenne azért csak leírom – leginkább magamnak, hogy vissza tudjam olvasni majd sok-sok év múlva -, hogy mire jutottam a film megnézése közben és után. Mindössze arra, hogy legalább 10 éve ezt csinálom, azaz pontosan tudom, hogy mit akarok, pontosan megfogalmazom hogy mit fogok elérni, nem engedek beleszólást az irányba amit kijelöltem magamnak és az esetek jelentős részében a végeredmény megegyezik az elvárásaimmal. Akik dolgoztak/éltek velem az utóbbi években ezt pontosan tudják, ismerik a lehetetlennek minősített céljaimat és talán azt is elismerik ami a célok elérését illeti.

Persze a filmmel ellentétben nekem nem zöldhasúak és az azokon szereplő sokszámjegyű összegek a céljaim, hanem olyan célok, amelyek elérésével magamat tudom megteremteni. Akinek nem adatik meg orvos, ügyvéd, igazgató apuka annak nincs átadott útvonal amit bejárhat, nincs átadható klientúra amit felhasználhat, egyszerűen van egy örökített sejtállománya, illetve az ahhoz tartozó elektromos impulzusok, ebből kell létrehozni egy új egzisztenciát.

Sorolhatnék 10-20 konkrét végeredményt a fenti ismeret használatával kapcsolatban, de ez a lista nem a publikus területre tartozik. Nem hiszem, hogy az én példám bárkit is megerősítene, vagy éppen eltántorítana a témától, akinél úgy gondolom, hogy szüksége/szükségünk van a használatára, ott tervszerűen, agresszívan alkalmazni is fogom… :)

Amit egyszer a fejembe veszek, annak létre kell jönnie, meg kell valósulnia! (C) LouiSe 1998

p.s.: Egy dolog mindenesetre biztos, senki nem veszít semmit, ha megnézi ezt a filmet, feltéve ha képes megérteni a mondanivalóját. Nem mond mást, mint a hinduk, vagy a buddhisták évezredek óta, azt szeretné közölni, hogy amit valóságnak hiszünk az csak egy illúzió. Minden szín, szag, íz, hang és forma az agyunkban jön létre, ahogy az érzések és gondolatok is. Egyik pillanatban szeretünk valakit, vagy valamit, a másikban már gyűlöljük, minden attól függ, hogy mit akarunk. Azt hiszem kis hazánkban rengeteg emberre ráférne egy kis meditáció, elbeszélgetés önmagával. Önsajnálat helyett jó lenne elfogadni, hogy minden azért történik velünk, mert így akartuk – akár tudjuk, akár nem. A világ dolgaihoz – ezáltal a velünk történő dolgokhoz – való negatív hozzáállás a sikertelenségünk és boldogtalanságunk oka és kulcsa. Próbáljuk meg pozitívan… Csodák fognak történni.

Témába vágó linkek:
Hasonló írások tőlem
Dr. Héjjas István: A kvantummechanika kialakulása…
Dr. Héjjas István: Anyag, energia, információ
Ziona
Vágyvideó
ahogyérzed.hu
Fodor Sándor
Angyali titok
Álomkereső
Mi a szösz a Vonzás Törvénye?
Crescendo
Hitetlenség ereje -a titok
A Titok – The secret
Titkolózzunk
Légy képes örülni!
Pieces of my life
Louise L. Hay: Éld az életed!
Volák Szilvia: A Titok – egy film és könyv hatásának antropológiai elemzése